A Society for the Study of Ingestive Behavior Zürichben rendezett éves találkozóján prezentált új tanulmány szerint, az állatokhoz hasonlóan, az emberek is élvezetesebbnek és kielégítőbbnek tartják a kisebb falatokból álló ételt, mint az ugyanolyan kalóriatartalmú, nagyobb falatokat. Ezért a kisebb adagokra porciózott étellel könnyebben fenntartható az ideális testsúly.
Egy holland tanulmány a diétás prekurzorokat és specifikus tápanyagokat tartalmazó Souvenaid nevű táplálék kiegészítőről számol be, amely a kutatók szerint jelentősen javíthatja a korai vagy enyhe Alzheimer-kórban szenvedő betegek memóriafunkcióit.
Két brit tanulmány szerint, 65 éves kor felett, bizonyos típusú alkoholok fogyasztása, még viszonylag mérsékelt mennyiség mellett valamint az egyszerre „rohamszerűen” nagy mennyiségű alkohol fogyasztása is negatív hatással lehet a kognitív és memóriafunkciókra. Ez azonban megkérdőjelezi azon korábbi kutatási eredményeket, melyek azt sugallják, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás, egyéb egészségügyi előnyei mellett a kognitív hanyatlást is megakadályozhatja.
Izlandi kutatók egy kulcsfontosságú amyloid protein génmutáció felfedezésével újabb bizonyítékkal szolgáltak az Alzheimer-kórral kapcsolatos amyloid teória alátámasztására. A deCode Genetics munkatársai által felfedezett mutáció a betegség progressziójával szemben nyújt protekciót.
"Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja" - írta John Donne angol költő a XVII. században a magányosság és vágyódás kifejezéseként. Van, aki egyedüllétre vágyik, de senki se akar magányos lenni, és főleg azért nem, mert az senkinek se jó. A magányosság nemcsak boldogtalanná teszi az embert, hanem kutatások tanúsága szerint halálozási ok is. A rossz mentális állapottal is összeköthető, ám ami ennél is meglepőbb: olyan bajokkal, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás és a demencia.
Keressük új szerkesztőtársainkat!
Számos kutatás bizonyította már a depresszió és a D-vitamin hiány közti összefüggést, azonban egy norvég kutatás eredménye szerint, a D vitamin-pótlás egyáltalán nem enyhíti a depresszió tüneteit.
A Texasi Egyetem új tanulmánya szerint a depresszió lerövidíti a daganatos betegek túlélését, ami az abnormális stresszhormon-szabályozásnak és az inflammatorikus gének fokozott expressziójának tulajdonítható.
A Depression and Anxiety 2012-es online kiadásában megjelent tanulmányukban, az amerikai Butler Hospital kutatói megerősítették, hogy antidepresszáns terápia sikertelensége esetén a transcranialis mágneses stimuláció (TMS) hatékony módszer lehet a depressziós betegek kezelésére.
University of Kansas kutatói megállapították, hogy az autista spektrumzavarral (ASD) küzdő gyermekeknél a pupillaméret és az alfa-amiláz nyálenzim a norepinefrin szintjével áll összefüggésben.
A Yale Egyetem egyik tanulmánya megállapította, hogy a krónikus stressz a neuritin nevű gén blokkolásával az agyban számos, a kedélybetegségekre jellemző változást generálhat, eközben a folyamat ellenkezője is igaz, vagyis a gén aktivációja megvédi az agyat a kedélybetegségektől. A neuritin szerepének tisztázása a korábbiakhoz képest más szemszögből tárja fel a depresszió, a szorongás és a bipoláris zavarok mögött álló mechanizmusokat, és egyúttal új terápiás célpont lehetőségét is kínálja.
Miért van az, hogy közel azonos felkészültségű sportolók közül az egyik mindig nyer, a másik meg alulmarad? Pech, vagy a szerencse kérdése lenne? Sportpszichológusok szerint a megfelelő önbizalomszint elengedhetetlen a sikerességhez – akinek a „béka feneke alatt van”, az mondjon is le a győzelemről, de ugyanilyen fontos az is, hogy aki sikeres akar lenni, annak álmodozásai, gondolatai is a sportról szóljanak.
A közösségi platformok egy egész generáció életét befolyásolhatják és tönkretehetik a valódi barátságokat. Emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek magányossá váljanak és különböző fóbiáik alakuljanak ki.