Az azonosítható neurológiai betegség nélkül jelentkező bénulás és a mozgászavarok aránylag gyakori jelenségek a neurológiai járóbeteg-ellátásban. Gyakoriságuk és fontosságuk ellenére ezek a zavarok meglepően kevés figyelmet kapnak a klinikai orientáltságú idegtudományi kutatások sorában.
A személyiségzavarok kezelése számos kritikus problémát vet fel az egészségügyben. Az egyik ilyen a pszichiátriai osztályon való kezelés, illetve az osztályon való benntartás kérdésének megítélése abban az esetben, ha a beteg veszélyesnek tűnik önmagára vagy másokra nézve. Ez a kérdéskör nemcsak egészségügyi, hanem jogi és társadalmi problémákat is felvet.
A személyiségzavarok pszichológiai és farmakológiai kezeléseinek rövid áttekintése után jelen írásban az egyes ellátási formákról lesz szó. A különböző ellátási modellek lényegének megértésével hatékonyabbá lehet tenni adott intézményekben a már meglévő kezelési módokat.
A személyiségzavarok terápiájában a fő hangsúly a pszichológiai kezelési módszereken van, azonban sok esetben szükség lehet kiegészítő gyógyszeres kezelésre is a társuló érzelmi-hangulati problémák enyhítésére. A farmakoterápiás lehetőségekről lesz szó a továbbiakban.
A személyiségzavarok klinikai képének rövid áttekintése után jelen részben a kezelés főbb irányvonalairól ejtünk szót. Mivel a személyiségzavar önmagában, mint mentális zavar igen összetett jelenség, ezért a tudományosan megalapozott bizonyítékokon alapuló orvoslás még csak a kezdeti fázisában jár.
Dátum: 2011.06.30–2011.07.02.
Helyszín: Budapest
Dátum: 2011.06.15–18.
Helyszín: Pula (Croatia)
Dátum: 2011.06.11.
Helyszín: Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 1064 Budapest Izabella utca 46.
Dátum: 2011.06.02–05.
Helyszín: Vienna (Austria)
Moran és Hayward (2007) cikkében olvashatunk a korábban részletezett epidemiológiai adatok és vizsgálati módszerek mellett a személyiségzavarok főbb differenciáldiagnosztikai szempontjairól, illetve a pszichiátriai ellátásba való bekerülés jellegzetességeiről.
A nem-specifikus személyiségzavarok pont-prevalenciája a lakosság körében 4% és 13% közötti, de a különböző vizsgálatokban kapott adatok valószínűleg több módszertani tényezőtől is függenek. Ezekről, illetve a személyiségzavarok vizsgálati lehetőségeiről kapunk áttekintést Moran és Hayward (2007) cikke alapján.
A Kenézy Kórház Rendelőintézet Pszichiátriai osztály Nappali Kórház részleg Szeretettel meghívja Önt és munkatársait a Nappali Kórház 20 éves évfordulója alkalmából rendezett „KÉSZSÉGEK ÉS KÉTSÉGEK” című konferenciára.
A különböző személyiségzavarral küzdő személyek részéről tapasztalt problémák köre igen széles és változékony, és nem minden esetben szükséges ezek miatt orvosi ellátásért fordulni. Azonban azok számára, akik orvosi ellátásért folyamodnak, egyre több adat szolgál bizonyítékul azzal kapcsolatban, hogy a problémáik egy része elég jól kezelhető; az elmúlt években jelentős fejlődés ment végbe a személyiségzavarok kezelésének kutatása területén.