A kórelőzményi adatok szerint a szenzitív, introverzióra hajlamos, a szocializáció folyamatában az átlagtól messze elmaradó, gyermekkora óta súlyos magatartászavarokat mutató beteg első pszichiátriai hospitalizációját egyre fokozódó zárkozottság, adaptációs nehézségek, időszakos impulzív-agresszív megnyilvánulások indokolták a hetvenes évek végén, majd újabb felvételeire is hasonló okok miatt került sor.
A személyiségzavarok előfordulási aránya igen magas. A személyiségzavarban szenvedő személyek részéről tapasztalt problémák köre igen széles és változékony. Az utóbbi években egyre több adat szolgál bizonyítékul azzal kapcsolatban, hogy a problémáik egy része elég jól kezelhető. Az elmúlt években jelentős fejlődés ment végbe a személyiségzavarok kezelésének kutatása területén. Ebben az írásban Paul Moran és Marianne Hayward (2007) összegzik az utóbbi időszakban ezen a területen történt fejlődési folyamat legfontosabb összetevőit.
Dátum: 2011. 03. 12-15.
Helyszín: Vienna
A specificitás hipotézise azt feltételezi, hogy az a mód, ahogyan elkövetnek egy emberölést, együtt jár az elkövető háttérjellemzőinek egy sajátos konfigurációjával. Az első megközelítés - a közvetlen vagy direkt profilozás - azt vizsgálja, hogy mely bűnügyi helyszín kapcsolható össze az elkövető mely jellemzőivel anélkül, hogy a háttérben álló, valamilyen pszichológiai konstruktumot feltételeznénk.
Az orvostudomány hatalmas fejlődésében a dominancia a gyógyszeres kezelések irányába tolódott el. Azonban az orvos személyisége és szavai továbbra is rendkívül fontosak, különösen a pszichiátria területein. A szakintézményekben nemcsak a pszichiáter kezében van a gyógyítás lehetősége, hanem az egész személyzet és a betegtársak által létrehozott hatásokban és légkörben is.
Hogyan válhat a bűnelkövetők profilozása tudományosan megalapozott alkalmazott tudományággá? Milyen kutatási eredmények gyűltek eddig össze ezen a területen? Előző írásainkban az ún. „konzisztencia hipotézisre” vonatkozó eredményeket ismertettük An Crabbé és munkatársai (2008) átfogó cikke alapján. Jelen írásban a másik, az ún. „specificitás hipotézissel” kapcsolatos adatokat ismertetjük.
A konzisztencia hipotézis: A bűnelkövetők következetességét az agresszió típusa szerint is osztályozhatjuk. Eszerint instrumentális és expresszív jellegű aggresszióról beszélhetünk.
A rendszeresen alkoholizálók két alapvető csoportot képeznek.
A konzisztencia hipotézis: következetes-e a bűnelkövetők viselkedése a különböző helyzetekben?
A bűnelkövetők profilozása az FBI nyomán „egy technika egy egyén személyiségének és viselkedésének fő jellemzői azonosítására, ami a személy által elkövetett bűncselekmény elemzésén alapul”. Egyes szakértők szerint elsődlegesen az olyan bűneseteknél hasznos a profilozás, ahol az elkövető a bűncselekmények során ismétlődő mintákat követ illetve a potenciálisan erőszakos bűncselekmények esetében.
Mit jelent pontosan a „profilozás” kifejezés? Lehet-e bűnözők személyiségének tipikus jellemzőit, altípusait azonosítani a bűnelkövetés körülményeivel kapcsolatos adatok pszichológiai elemzésének segítségével? Vannak-e tudományosan megalapozott eredmények, amelyek alátámasztják ennek, a filmekből ismerhető módszernek a létjogosultságát?
Dátum: 2011.02.12
Helyszín: Mercure Budapest Buda 1013 Budapest Krisztina körút 41-43.
Dátum: 2011.02.25–26
Helyszín: Hotel Zara, 1074 Budapest, Dohány u. 42-44