A magzat méhen belüli mozgásának hiánya, az úgynevezett foetalis akinesia számos ritka és kevésbé ritka ok miatt alakulhat ki. Bármi is hozza azonban létre a mozgásképtelenséget, következtében a magzat jellegzetes, az élettel leggyakrabban nem összeegyeztethető elváltozásai jelennek meg.
A szülészetben mindig aktuális kérdés, mennyiben indokolt a hazánkban is számos intézményben rutinszerűen alkalmazott úgynevezett aktív szülésvezetés, mik az előnyei és hátrányai.
Előadást tart többek között Dr. Réthelyi Miklós, Nemzeti Erőforrás miniszter, Dr. Mikola István, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága elnöke, Prof. Dr. Szabó Máté, állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Nováky Rita, szülésznő Országos Bábaszövetség elnöke, Juhászné dr. Kun Judit Gabriella orvos, IBCLC, Szoptatásért Magyar Egyesület alelnöke.
Noha minden ötödik nő szeropozitív az elsősorban genitalis herpeszt okozó herpes simplex vírus 2-es szerotípusára (HSV-2), közülük a legtöbben nincsenek tisztában fertőzött voltukkal. Ezzel a szexuális úton terjedő betegséggel az esetek jelentős részében olyan személy fertőzi meg partnerét, aki vagy nem is tud betegségéről, vagy nincsenek kielégítő ismeretei róla.
A méhlepény és a terhes még fala közötti „ragasztóanyag” a magzati (foetalis) fibronectin, gyakran használt rövidítéssel fFN. Fenyegető koraszülés esetén megjelenik a hüvelyváladékban, ezért kimutatása felhasználható a szülés vagy koraszülés előrejelzésére.
Míg a terhesség során nem nagyobb a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa fellángolásának esélye, mint a nem terhes IBD-sek körében, a szülés után gyakran tapasztalható a betegség aktivitásának fokozódása.
Az IBD-s betegekben emelkedett a koraszülés (12%), a kis súlyú újszülöttek (13%) és a small for gestational age (SGA) újszülöttek aránya.
A humán papillomavírus-fertőzés az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség. Csaknem minden méhnyakrákos megbetegedés esetén kimutatható a humán papillomavírus jelenléte. A méhnyakrák előfordulási gyakorisága sajnos még napjainkban is magas.
Az előző cikkben az IBD kezelésére használatos gyógyszerek közül az aminoszalicilátokról és bizonyos antibiotikumokról olvashattunk, míg a jelen írásban a kortikoszteroidok, immunszuppresszív szerek, TNF-antagonisták terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságát tárgyaljuk.
Az IBD-ben szenvedő nők számára a fogamzás és terhesség, valamint a szoptatás alatti gyógyszeres kezelés egy aggasztó és fontos kérdés. Kellő felvilágosítás hiányában sok beteg önkényesen elhagyja, vagy módosítja terápiáját, ami az alapbetegség fellángolásához vezet.
A gyulladásos bélbetegségek (IBD) mindkét típusa, azaz a Crohn-betegség (CD) és a colitis ulcerosa (UC) is a fogamzóképes korú nőket (a betegség kezdetekor leggyakrabban a 15-35 éves korosztályt) érinti, így az IBD-ben szenvedő betegek mind a szülész-nőgyógyász, mind a belgyógyász részéről szoros követést igényelnek terhességük során.
Gyakori kérdés a nőgyógyászati rendelőben, mennyi időt szükséges várni egy spontán vetélést követően a következő terhesség vállalásával ahhoz, hogy a lehető legkisebb legyen az ismételten sikertelen terhesség kockázata.
Internethasználati szokásokkal kapcsolatban kérdeztek nőgyógyászokat a Richter Gedeon Nyrt. kutatási elemet is tartalmazó kommunikációs programjának keretében 2010-ben. Az eredményeket most Ön is megnézheti a DRportalon!