Egy új kutatás szerint ha az anya terhesség alatt dohányzik, nagyobb az esély, hogy gyermeke alvászavarokkal fog küzdeni.
A koraszülött babák sokkal akutabban érzik a fájdalmat, mint a rendes időre született újszülöttek. Ez javarészt a kórházi invazív kezelésnek köszönhető a szakértők szerint.
A terhesség során az édesanya génjeinek egy része próbálja őt megvédeni a magzat túlzott kívánalmaitól, ugyanakkor az apától örökölt, úgynevezett „imprinted géneknek” az a céljuk, hogy a magzat a lehető legtöbb erőforráshoz hozzájusson. Ez a küzdelem a felnőttkori betegségek egyik meghatározója lesz, derült ki a Münchenben május 6-tól 8-áig tartott nemzetközi, A programozás ereje címmel meghirdetet konferenciáján.
E heti cikkünkben a Basedow-Graves kórban szenvedő terhes gondozásának legfontosabb ismérveit ismertetjük.
Az ultrahang-hullámok megállítják a herében történő spermium-termelődést. Kutatók azt kezdték el vizsgálni, hogy vajon az ultrahang használható-e reverzibilis fogamzásgátlóként a férfiak esetében.
Ez a terhesek számára újabb ok az abszcinenciára, hiszen az alkohol megemeli egy ritka vérrák kockázatát is. Francia tudósok szerint az AML (akut mieloid leukémia), mely gyakran fatális kórkép, 56 százalékkal nagyobb valószínűséggel lép fel az alkoholt fogyasztó terhesek gyermekeiben.
Számos bizonyíték volt már eddig is arra vonatozóan, hogy az édesanyák terhesség alatti dohányzása maradandó károsodást okoz a magzatban- megnő az asztma, a légúti betegségek és a fül fertőződésének kockázata, ám ez az első olyan kutatás, mely kapcsolatot talált a nikotinfüggőség és az utódok mentális megbetegedése- a hiperaktivitás, figyelemhiány és depresszió- között.
A gyermekkori leukémia kialakulása nem nagyobb arányú azoknál a gyermekeknél, akik mesterséges megtermékenyítés segítségével fogantak, mint a természetes úton világra jött gyermekeknél. Ezzel a megnyugtató eredménnyel zárult az állítólagos kapcsolatot kutató, eddigi legnagyobb vizsgálat.
Az agyban található egyik fehérje, a monoamino-oxidáz A (MAO-A) magas szintje lehet a magyarázat arra, miért olyan gyakori szülés után az úgynevezett posztpartum blues és a klinikai depresszió – derült ki egy, az Archives of General Psychiatry folyóiratban megjelent új tanulmányból.
A cikksorozat következő részében a hyperthyreosisban szenvedő terhesek legfontosabb laboratóriumi vizsgálatait és a pajzsmirigy túlműködés diagnózisának felállítását mutatjuk be.
Esetismertetés: Pénteken, késő délután 34 éves nőbeteg hív fel telefonon, azzal a panasszal, hogy hashajtót vett be, és most „görcsöl a hasa”.
A hyperthyreosis syndromát a kiváltó okok alapján immun− és nem−immun hyperthyreosisokra osztjuk. A nem−immun hyperthyreosist főként a toxikus adenoma és egyes gyógyszerek okozzák (jód, thyroxintúladagolás, amiodaron). A struma ovarii és a struma lingualis által kiváltott pajzsmirigy−túlműködés irodalmi ritkaságnak számít. Fiatal korban leggyakrabban autoimmun tényezők váltják ki a hyperthyreosist, amelyek közül a Basedow–Graves kór (BG−kór) és az autoimmun thyreoiditisek a legfontosabbak.
Az idei kongresszus Pécsett, 2010. október 1-2. között, a gyermekkardiológus kollégákkal közösen kerül megrendezésre, a szívfejlődési rendellenességek intrauterin felismerése, a magzati szívritmuszavarok diagnosztikája és terápiája olyan határterület, ahol a szülészek, kardiológusok és a neonatológusok közös erőfeszítései látványos sikereket eredményezhetnek.