Szülészet-nőgyógyászat

A méhnyakrák V. - A méhnyakrák elsődleges prevenciója vakcinációval - 1. rész

A prevenciós szemlélet egyre nagyobb teret nyer a korszerű orvostudományban. Ma már húsznál több fertőző betegséget előzhetünk meg modern technológiával előállított vakcinákkal. Új védőoltások kifejlesztésével lehetőség nyílt nagy népegészségügyi jelentőségű daganatos betegségek primer prevenciójára is. Ennek első példája a hepatitis B-fertőzés következményeként kialakuló primer hepatocelluláris carcinoma megelőzése volt a vírus elleni rekombináns vakcina használatával.

A méhnyakrák IV. - A humán papillomavírus (HPV)-fertőzés diagnózisa 2. - A laboratóriumi diagnosztika lehetőségei

A korrekt diagnózis felállításához kenet, illetve biopsziás anyag vétele szükséges lehet citológiai, hisztológiai vizsgálat illetve HPV DNS tesztek elvégzése céljából. Citológiai vizsgálattal csak az esetek töredéke ismerhető fel - ennek oka az, hogy a vírussal fertőzött hámban csak az esetek egy részénél alakulnak ki citomorfológiai elváltozások, vagy rendkívül diszkrét formában jelennek meg.

A méhnyakrák III. - A humán papillomavírus (HPV)-fertőzés diagnózisa 1. - A vírusfertőzés tünetei, a klinikai diagnosztika problémái

A humán papillomavírussal való fertőzöttség nem feltétlenül jelent egyet klinikai tünetek jelentkezésével: a fertőzés látens, szubklinikus és klinikus lehet. A látens fertőzöttséget csupán humán papilloma vírus DNS tesztek bizonyítják, klinikai tünetek nem észlelhetőek, és számos esetben a szövettani vizsgálat sem jelzi.

Az ACOG (Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium) nyilvánosságra hozta a méhnyakrákszűrés átdolgozott irányelveit

Az első méhnyakrákszűrésnek 21 évesen kellene megtörténnie, a szűrővizsgálatokat pedig elegendő a korábban javasoltnál ritkábban ismételni, áll az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (ACOG; American College of Obstetricians and Gynecologists) nemrég megújított, bizonyítékokon alapuló (evidence-based) irányelveiben.