A hibás termékekért való felelősségről szóló uniós irányelv (Tanács 85/374/EGK irányelve) a vétkesség nélküli felelősség elvét fogalmazza meg, amely szerint a termék gyártója felel a termék hibája által okozott kárért.
A tanfolyamot ajánljuk mindazoknak, akiket foglalkoztat, hogyan növelhetnék betegforgalmukat, maximalizálhatnák bevételeiket, akik minden ismert marketing eszközt bevetetettek, mégsem növekszik páciensforgalmuk. Jelentkezzen még ma a Haladó Egészségügyi Marketing Szemináriumra!
Az uniós jog értelmében a munkavállaló más tagállamba utazhat a megfelelő ellátás igénybevétele céljából, oly módon igénybe véve a szükséges szolgáltatásokat, mintha ez utóbbi tagállam társadalombiztosítási rendszerébe tartozna, a költségeket pedig a lakóhely szerinti állam megtéríti.
Az Európai Unió joga lehetőséget nyújt arra, hogy polgárai külföldön, nem a lakóhelyük vagy a biztosításuk szerinti tagállamban vegyenek igénybe egészségügyi ellátást. Jelen cikk a témakör komplex jogi hátteréből ezúttal csupán az ideiglenes külföldi tartózkodás során igénybe vett orvosilag szükséges ellátás jogi szabályait tárgyalja, különös figyelemmel az Európai Egészségbiztosítási Kártya használatára vonatkozó jogi feltételekre és problémákra.
Az egyes egészségügyi intézmények fizetőképességét veszélyeztető orvosi műhiba perek számának gyakran hivatkozott gyarapodása, illetve a jogcímek és az indokok tekintetében mutatkozó változások jól ismertek.
Napjainkban az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban is az állampolgárok egyre tudatosabb fogyasztói magatartásának lehetünk tanúi, az egészségügyi ellátás szolgáltató jellege egyre inkább előtérbe kerül.
A biztosítási szerződés megkötésekor nem látható előre, hogy több évtizedes távlatban hogyan fog megváltozni az egész veszélyközösség kockázata (várható élettartam, egészségügyi beavatkozások költségei stb.). Ebből kifolyólag a szerződéseket a növekvő költségek miatt a biztosító hosszútávú teljesítőképességének megőrzése végett rendszeresen módosítani kell.
Az új Ptk. az 1959-es Ptk. 567. § (1) bekezdésétől eltérően a biztosítási szerződésre vonatkozó szabályokat nem minősíti általánosan klaudikálóan kógensnek (egyoldalúan kötelezőnek) a szerződő fél, a biztosított, valamint a kedvezményezett javára.
Amikor beteg lesz valaki, nem csak a betegségének van kiszolgáltatva, de az egészségügyi rendszernek is, amelynek a dolga lenne őt a lehető leggondosabban ellátni. A betegek ma nem érzik biztonságban magukat a magyar egészségügyi rendszerben. Bizonytalanok, nincsenek megfelelően tájékoztatva, nincs információjuk. Mindent meg kell tennünk azért, hogy ezen a helyzeten változtassunk.
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv eltérően szabályozza a szerződésszegéssel és a szerződésen kívül okozott károkért való felelősséget.
Az otthonszüléshez kapcsolódó büntetőügyek bírói indoklásából kiderül, hogy az ítéletet nem a szülés helyszíne, hanem az elkövetett orvosi műhibák indokolják. 2011 tavaszán szokatlanul szigorú két év letöltendő fogházbüntetést szabtak ki egy orvosra, amiért hibázott. Vajon a jövőben az orvosok szigorúbb büntetésekre számíthatnak egy-egy műhiba kapcsán?
A gyógyítás közben felmerült tevékenységgel kapcsolatos kártérítési igények kulturált módon történő rendezéséhez az intézmények részéről egy állami, egy megfelelő biztosítási és egy tulajdonosi háttérre is szükség lenne. Sajnos, a hazai viszonyok nem nagyon változtak; a változások iránti igény évről évre sürgetőbbé válik.
2014 második félévében két ingyenes, online tanfolyamunkkal is könnyen kreditpontot szerezhet. Nem kell mást tennie, mint a tanfolyam cikkeit elolvasni és a kapcsolódó teszteket helyesen kitölteni!