Az orvosi perek gyakorlata a 90-es évek elejétől kezdődően folyamatosan alakult. A 2013. évi V. törvény (a továbbiakban új Ptk.) pedig nyilvánvalóan további változásokat fog előidézni.
Amikor a „műhibaper” elnevezést használjuk, akkor az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felróhatóan okozott károk megtérítése iránt indított eljárásokat értünk alatta, ez nem szakmai, hanem közhasználatú kifejezés.
Az új Ptk. – amely bevezette a sérelemdíj jogintézményét - 2014. március 15-ei hatályba lépése óta még nem telt el elég idő ahhoz, hogy új joggyakorlatról beszélhessünk.
Az egészségügyi szolgáltatók elleni kártérítési perekben a kórházakkal szemben fellépő betegek, hozzátartozók leggyakoribb kereseti kérelme az egyre növekvő összegű – bár a nyugat-európai vagy amerikai mértékhez nem hasonlítható – nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezés.
A gyógyítás közben felmerült tevékenységgel kapcsolatos kártérítési igények kulturált módon történő rendezéséhez az intézmények részéről egy állami, egy megfelelő biztosítási és egy tulajdonosi háttérre is szükség lenne.
A hazai jogirodalomban számtalan tanulmány foglalkozott az egészségügyi szolgáltatókkal szemben indult kártérítési perek sajátosságaival. A tanulmányok döntő többsége azonban a követelés jogalapjára helyezi a hangsúlyt, elsősorban azt vizsgálja, hogy milyen körülmények alapján állapítja meg a bíróság a kártérítési felelősséget, és melyek a felelősség alóli mentesülés feltételei.
Igazságügyi egészségbiztosítási orvosszakértő, egészségügyi-jogi szakértő biztosítási szakjogász.
Ptk. 6:519 § (1), azaz a szubjektív felelősségi formula A kártérítési igény jogelméleti alapja a Ptk. 6:519. § (1) bekezdésén alapszik, amely szerint – az általános kárfelelősségi szabály alapján –, a felelősség megállapításának négy konjunktív feltétele van.
Habár a végéhez közeledik a DRportal aktuális online tanfolyama, Ön még mindig összegyűjtheti mind a 12 ingyenes kreditpontot. Ebben a félévben se maradjon le az ingyenes kreditpont-szerzési lehetőségről!
A HIV-fertőzés és AIDS problémáját általában orvosi és társadalmi szempontból közelítjük meg, holott a kérdésnek számos jogi vonatkozása van, mely az alapjogoktól az ultima ratioként alkalmazható büntetőjogig terjed. Elemzésünk szűkebb tárgya is ez utóbbi, azaz annak részletes vizsgálata, hogy hatályos büntetőjogunk alapján hogyan ítélhető meg annak cselekménye, aki mást HIV-vírussal megfertőz.
Az 1918-19-es spanyolnátha a föld teljes lakosságának 20-40 százalékát megfertőzte, az áldozatok pontos számára csak becslések vannak, de a konzervatív számítások szerint is sokkal több emberéletet követelt (20-50 millió, esetleg 100 millió), mint az első világháború.
A mai napon, 2017. május 18-án kerül megrendezésre a IX. Med. Et Jur. Konferencia, folytatva a tavaly novemberben megkezdett beszélgetést a sérelemdíjról és a műhibaperekről. A konferencián először az ügyvédi oldal (alperes és felperes), majd pedig a bírói oldal előadásait hangzanak el. A rendezvény zárásaként a különböző nézőpontok kerülnek egymással szembe egy kerekasztal vita keretében.
A DRportal rendszeres látogatói már bizonyára tudják, hogy weboldalunkon minden félévben lehetőség nyílik ingyenes, 12 kreditpontot érő online tanfolyamok elvégzésére.