Tüdőgyógyászat
A tuberkulózis okozta tüdő léziók eltérőek és egymástól függetlenek, akár aktív akár látens a fertőzés
Az University of Pittsburgh kutatóinak állatmodellje azt bizonyítja, hogy a tuberkulózis okozta tüdő léziók meglepően nagy változatosságot mutatnak és egymástól függetlenek, akár klinikailag aktív vagy látens a megbetegedés. Az új preventív vakcinák fejlesztésének módjára rávilágító eredményeket a Nature Medicine online kiadása közölte.
A gyerekszoba PVC padlója 10 év múlva asztmát okozhat
Nagyobb valószínűséggel alakul ki asztma azoknál a gyermekeknél, akiknek szobáját csecsemőkorukban PVC padlóval burkolták, mint azoknál, akiknek otthonában nem volt ilyen padlóburkolat.
A szűk spektrumú antibiotikumok hatékonyak a gyermekkori pneumonia kezelésére
A Pediatrics online kiadásában megjelent a Vanderbilt University retrospektív tanulmánya, melynek eredménye szerint a közösségben szerzett gyermekkori pneumonia (CAP) kezelésében a szűk spektrumú antibiotikumok hasonlóan hatékonyak és költségkímélők, mint a széles spektrumú antibiotikumok.
Ritka kórképek: a tüdőembóliát minden harmadik sürgősségi betegnél félrediagnosztizálják
Spanyol kutatók retrospektív, obszervációs tanulmánya szerint a tüdőembólia (PE) miatt sürgősségi ellátásra szoruló betegek egyharmadát félrediagnosztizálják a hospitalizáció vagy a kórházi elbocsátás előtt. A diagnózis késéséhez gyakran például az asztma, vagy más krónikus tüdőbetegség járul hozzá.
Az arzéntartalmú kútvíz károsítja a tüdőfunkciót
Egy új tanulmány megerősítette, hogy a kútvízben található arzén már alacsony vagy csekély mennyiségben is károsíthatja a tüdőfunkciót.
Hogyan tehető biztonságosabbá a hosszú távú antibiotikum használat?
A Harvard Egyetem biológiailag inspirált mérnöki karának kutatói felfedezték, hogy számos gyakori antibiotikum hosszú távú használata miért jár veszélyes mellékhatásokkal, és bemutattak két egyszerű stratégiát, melyek segíthetnek az antibiotikumokra adott veszélyes válaszok megelőzésében. Eredményeikről a Science Translational Medicine számolt be.
A tüdő betegségei okozzák minden tizedik európai lakos halálát
A tüdő betegségei miatt hal meg minden tizedik ember Európában, és a dohányzás számít a fő okok egyikének - olvasható az Európai Légzőszervi Társaság jelentésében.
Előre jelzi a túlélést és a terápiás választ a nem kissejtes tüdőcarcinomás betegek négy genetikai variánsa
Négy genetikai variánst azonosítottak a Moffit Cancer Center kutatói, ami segíthet a túlélés és a terápiás válasz előrejelzésében nem kissejtes tüdőcarcinomás betegekben. Az eredmény jóval betegspecifikusabb kezelési opciókhoz vezethet, melyek lehetővé teszik a rendkívül alacsony túlélési aránnyal járó betegség kimenetelének javítását.
Genetikai hiba az allergia fő oka
Egy hibás genetikai útvonal, ami néhány kötőszöveti betegségben betöltött szerepéről ismert, számos allergia típus esetében is lehetséges tényező lehet, mint azt a Johns Hopkins Children's Center és a Johns Hopkins Institute of Genetic Medicine kutatása feltárta.
CT-vizsgálattal szűrhetik a tüdőrákosokat
Évtizedes vita után úgy döntött egy befolyásos amerikai szervezet, hogy támogatja a legnagyobb kockázatú dohányosok rendszeres, CT-vizsgálattal történő szűrését.
Sarcoidosis endoszonográfiával eredményesebben diagnosztizálható
A pulmonalis sarcoidosis diagnosztikája endoszonográfiás megközelítésben végzett intrathoracalis nyirokcsomó aspirációval a jelenleg használt technikáknál hatékonyabb eredményt nyújt holland kutatók eredményei szerint.
Bevált a tüdőgyulladás elleni védőoltás
A pneumococcus baktérium hét törzse elleni védőoltás 2000-es bevezetése óta évente 168 ezer kórházi kezelést előzött meg az Egyesült Államokban, és a vakcina hatékonysága nem csökken – állítják egy új tanulmányban.
A kis kórházakban magasabb a lélegeztetőgép-asszociált pneunomia aránya
A viszonylag ritkább használat ellenére magasabb a VAP előfordulási aránya a kisebb, közösségi kórházakban (kevesebb min 30 ezer beteg nap/év) a nagyobb egészségügyi intézményekhez képest, állítja az Infection Control and Hospital Epidemiology júliusi számában megjelent, a fertőzés prevalenciáját vizsgáló egyik új kutatás.