Parkinson-kór

Széles körben hivatkoznak arra, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegek akár 80%-ánál is előfordul demencia, de az ilyen magas arányokról beszámoló tanulmányok több mint két évtizeddel ezelőtt jelentek meg, viszonylag kevés mintaszámmal, és más korlátokkal is rendelkeztek. Célunk az volt, hogy meghatározzuk a hosszú távú demencia kockázatát Parkinson-kórban szenvedőknél, két nagy, folyamatban lévő, prospektív, megfigyeléses vizsgálat adatainak felhasználásával.

A gyógyszeripari vállalat bejelentette, hogy hatékonynak bizonyult egy késői stádiumú klinikai vizsgálaton a Parkinson-kór elleni gyógyszere.

A Parkinson-kór korai felismerését lehetővé tévő új módszerek révén drámaian lehetne javítani a betegségben szenvedők életkörülményein - közölte a betegség világnapja kapcsán a Pécsi Tudományegyetem az MTI-vel.

A halláskárosodás a kognitív károsodás és a demencia kialakulásának kockázati tényezője. Ez már régóta ismert, de vajon működne-e, ha javítanánk a hallásfunkciót? Ezt vizsgálták a The Lancet című szaklapban megjelent randomizált ACHIEVE tanulmányban. A kutatók 977, átlagosan 77 éves, kezeletlen halláskárosodással és alacsony kognitív károsodással rendelkező beteget randomizáltak. Ők vagy hallókészüléket, vagy oktatást kaptak. Három év elteltével nem volt különbség a globális kognitív funkciókban, amelyeket neuropszichológiai tesztek sorozatával mértek. A kognitív hanyatlás fokozott kockázatának kitett betegek esetében azonban a hallókészülék jelentős előnyöket jelentett.

Az alfa-szinuklein kritikus szerepe a Parkinson-kórban kulcsfontosságú felfedezést jelent. Az elmúlt években némi előrelépés történt a Parkinson-kór betegségmódosító terápiáinak azonosításában, amelyek az alfa-szinukleinre irányulnak. Ezek a kezelések azonban még nem mutattak egyértelmű hatékonyságot a betegség progressziójának lassításában. Erre a problémára több magyarázat is létezik. A Parkinson-kór patogenezise összetett és még nem teljesen tisztázott, és a betegség heterogenitása - a különböző genetikai fogékonyság és kockázati tényezők, valamint a különböző klinikai lefolyás - tovább bonyolítja a helyzetet. Ezért az alfa-szinuklein fiziológiai és patofiziológiai funkcióinak mélyreható megértése kulcsfontosságú.

Friss tanulmány szerint a szinapszisok már azelőtt károsodnak, még mielőtt az idegsejteket érintené a betegség.

Korábbi kohorsz vizsgálatok arról számoltak be, hogy a fizikai aktivitás (FA) egyetlen, a kiinduláskor mért értéke összefüggésbe hozható a Parkinson-kór (PK) alacsonyabb előfordulási gyakoriságával, de egy meta-analízis szerint ez az összefüggés a férfiakra korlátozódott.