antibiotikum

Bár a legtöbb gyermekkori tüdőgyulladás esetében vírusos etiológia mutatható ki, az antibiotikum kezelés gyakori. Nem ismert azonban az antibiotikumok hatékonysága járóbeteg-ellátásban a tüdőgyulladással diagnosztizált gyermekek esetében. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a tüdőgyulladással diagnosztizált, orális antibiotikummal kezelt és nem kezelt gyermekek betegség kimenetelét összehasonlítsa.

Londonban egy kutatócsoport egy új, rendkívül nagy pontosságú röntgenszórásos technikával tárta fel a baktériumokban jelen lévő fémionok helyét és jellegét, amelyek elengedhetetlenek az antibiotikumok optimális hatásmechanizmusához.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új közleménye szerint, ha inkább a védőoltások fejlesztését sürgetnék, megelőzhetőek lennének az antimikrobiális rezisztencia okozta halálesetek és csökkenthetnék az antibiotikum-használatot is.

A visszatérő húgyúti fertőzések (rUTI) okozta jelentős morbiditás, valamint a gyakori antibiotikum-használat szélesebb körű személyes és közegészségügyi következményei ellenére kevés tanulmány írja le megfelelően a rUTI-ban szenvedő vagy profilaktikus antibiotikumot használó nők előfordulási gyakoriságát és jellemzőit. A fentiek ismeretében egy walesi alapellátásban előforduló, profilaktikus antibiotikumot használó és nem használó rUTI-s nők előfordulásának, jellemzőinek és vizeletprofiljának retrospektív keresztmetszeti vizsgálata történt.

Az antibiotikumok túlzott használata globális egészségügyi válságot idézhet elő, amely milliók halálát okozhatja, ha nem történik sürgős beavatkozás.

A kötőhártya-gyulladásban szenvedő gyermekek több mint kétharmada kapott antibiotikumot az első ambuláns ellátást követő első napon; azonban a kontroll vizsgálatok és az újabb antibiotikumok szedése a kezeléstől függetlenül ritkák voltak, ami arra utal, hogy az antibiotikumok elmaradása nem feltétlenül vezet további egészségügyi ellátás igénybevételéhez.

Egy új egészségügyi megfigyelés megállapította, hogy a szexuális úton terjedő betegségeket (STD-k) okozó baktériumoknak megnőtt a gyógyszerrezisztenciája.

Három Doxycyclin-PannonPharma kemény kapszulát vont ki a forgalomból a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Müller Cecília országos tiszti főorvos közölte, hogy minőségi hiba miatt rendelték el a három Doxycyclin-PannonPharma kemény kapszula visszahívását és forgalomból kivonását. 

Minőségi hiba miatt kivonják a forgalomból a Doxycyclin-PannonPharma kemény kapszulát – adta hírül a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. A Doxycyclin-PannonPharma kemény kapszula (OGYI-T-03545 / 03) elnevezésű gyógyszer 38770523 gyártási számú tételét a gyógyszerhatóság kivonta a forgalomból, és elrendelte a készítmény egészségügyi szolgáltatóktól történő visszahívását – olvasható a hivatal honlapján.

A Legionella pneumonia magas mortalitással járó fertőzés, a betegek gyakran szorulnak  intenzív terápiás ellátásra. Kezelésére - tekintettel a kórokozó intracellularis jellegére – az intracellularisan ható antibiotikumok közül a makrolidok vagy a légúti fluorokinolonok a megfelelő választás. Azok a betegek, akik a kórházi felvételük első 24 órájában megfelelő antiobiotikum kezelést kapnak, 54.2 %-uk kerül intenzív osztályra, ugyanakkor akik nem kapják meg időben a megfelelő kezelést, azoknak már a 80.4 %-uk kerül súlyos állapotba. A fertőzés 70%-a területen szerzett. Halálozása magas (4-23%), és nagyban függ attól, hogy a beteg intenzív ellátást igényel-e.  

A Gram-negatív bakterémia globális egészségügyi problémát jelent, és az intravénás (IV) antibiotikumokról az orális antibiotikumokra való áttérés optimalizálása kritikus lépés a betegek kezelésének és az erőforrás-felhasználás javításában.

A Nyugat-Balkánon, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában megkérdezettek mintegy harmada használt antibiotikumokat az elmúlt évben recept nélkül - derül ki a Frontiers in Public Health című szaklapban 2023. novemberben közzétett felmérés eredményeiből. Az eredmény rávilágít az antimikrobiális rezisztenciával (AMR) kapcsolatos hiányosságokra az emberek körében, valamint arra, hogy sürgősen fel kell hívni a figyelmet az antibiotikumok helytelen és túlzott használatának következményeire.

A svájci Lausanne-i Egyetem létrehozta az ePOCT+ nevű digitális klinikai döntéstámogató algoritmust , amely segít annak eldöntésében, kell-e antibiotikum a gyereknek vagy sem.