antibiotikum

A bacteraemia és a szepszis hagyományosan folyamatos intravénás (IV) antibiotikum-terápiát igényelt. E tanulmány célja annak értékelése, hogy a bacteraemiás és szepszisben szenvedő betegek kezelésében a korai váltás orális antibiotikumokra nem rosszabb-e a folyamatos intravénás antibiotikum-terápiánál.

Az új típusú antibiotikumok felfedezése, valamint a meglévő antibiotikumok hatékonyságának növelése prioritás az antimikrobiális rezisztencia problémájának kezelése érdekében. Az antimikrobiális fehérjéket és peptideket (AMPP-k) a legígéretesebb antibiotikum-alternatívák, illetve kiegészítő terápiák között tartják számon.

A csecsemőkorban adott antibiotikumok olyan változásokat idéznek elő a mikrobiomban, amelyek 30%-kal növelhetik a gyermekkori asztma kockázatát – mutatták be poszteren a szerzők 2025. február 28-án az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia (AAAAI)/Allergia Világszervezet 2025-ös éves találkozóján.

Az USA-ban a 2023-as év a cukorbetegségről és a testsúlycsökkentésről szólt. Ennek az évnek az adatai szerint a legkelendőbb gyógyszer a semaglutide volt, az a gyógyszer, amit a nem megfelelően kontrolált 2-es típusú diabeteses betegek kezelésére javasolnak vagy monoterápiában, más gyógyszerekkel együttesen. A második helyre a TNF-alfa-gátló adalimumab került, melyet immunmediált gyulladásos kórképekben alkalmaznak (rheumatoid arthritis, polyarticularis fiatalkori ízületi gyulladás, arthritis psoriatica, psoriasis, spondylitis ancylopoetica és Crohn-betegség). A harmadik helyen az apixaban végzett. A 4-5. helyen is antidiabetikum végzett (dulaglutide, empagliflozin), a 6. helyen pedig ismételten egy immunmodulátor, az ustekinumab. A 7. helyen egy daganatellenes gyógyszer, a pembrolizumab, a 8. helyen a tirzepatide, a 9. helyen egy HIV-fertőzésben alkalmazott vírusellenes szer, a bictegravir (2. generációs integráz-gátló), és végül a 10. helyen a dupilumab végzett.

Az antibiotikum-expozíció csökkentése érdekében egyre gyakrabban javasolnak rövidebb idejű antibiotikum-terápiát. A kezelési időtartam valós hatásának számszerűsítését azonban akadályozza a megfigyeléses vizsgálatokban gyakran tapasztalt torzítás, illetve elfogultság. Egy vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a hosszabb, illetve rövidebb terápia ártalmait és előnyeit idősebb betegek esetében.

Az antimikrobiális rezisztencia akkor jelentkezik, amikor az olyan gyógyszerek, mint az antibiotikumok már nem hatékonyak a kórokozókkal szemben. Ez egy természetes folyamat, ami az antimikrobiális szerek túlzott és helytelen használata miatt felgyorsult.

A szemfelszíni bakteriális infekciók gyógyszeres kezelésére több antibiotikum is rendelkezésre áll. A hatóanyagok közül kiemelhetők a fluorokinolonok – és azok egyik képviselője, az ofloxacin – amelyeknél az alacsony rezisztencia-ráta számos kórokozó vonatkozásában vizsgálatokkal igazolt ^(1-3).

Egy nemzetközi, 3. fázisú vizsgálatban az imipenem-cilastatin-relebaktám nem bizonyult rosszabbnak a piperacillin-tazobaktámnál a kórházban szerzett bakteriális tüdőgyulladásban (HABP) vagy lélegeztetőgéppel összefüggésben kialakult bakteriális tüdőgyulladásban (VABP) szenvedő, kritikus állapotú betegek kezelésében, hasonló biztonságossági profil mellett.

A tuberkulózis a leggyakoribb fertőző betegség világszerte. Csak a 2022-es évben 10,6 millió új fertőzés és 1,3 millió haláleset történt.

Bár a legtöbb gyermekkori tüdőgyulladás esetében vírusos etiológia mutatható ki, az antibiotikum kezelés gyakori. Nem ismert azonban az antibiotikumok hatékonysága járóbeteg-ellátásban a tüdőgyulladással diagnosztizált gyermekek esetében. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a tüdőgyulladással diagnosztizált, orális antibiotikummal kezelt és nem kezelt gyermekek betegség kimenetelét összehasonlítsa.

Londonban egy kutatócsoport egy új, rendkívül nagy pontosságú röntgenszórásos technikával tárta fel a baktériumokban jelen lévő fémionok helyét és jellegét, amelyek elengedhetetlenek az antibiotikumok optimális hatásmechanizmusához.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új közleménye szerint, ha inkább a védőoltások fejlesztését sürgetnék, megelőzhetőek lennének az antimikrobiális rezisztencia okozta halálesetek és csökkenthetnék az antibiotikum-használatot is.

A visszatérő húgyúti fertőzések (rUTI) okozta jelentős morbiditás, valamint a gyakori antibiotikum-használat szélesebb körű személyes és közegészségügyi következményei ellenére kevés tanulmány írja le megfelelően a rUTI-ban szenvedő vagy profilaktikus antibiotikumot használó nők előfordulási gyakoriságát és jellemzőit. A fentiek ismeretében egy walesi alapellátásban előforduló, profilaktikus antibiotikumot használó és nem használó rUTI-s nők előfordulásának, jellemzőinek és vizeletprofiljának retrospektív keresztmetszeti vizsgálata történt.