belgyógyászat

A COVID-19 közegészségügyi vészhelyzet katalizálta a kizárólag videó- és hangalapú telemedicina látogatások széles körű bevezetését. Ez az elterjedés rávilágított az életkor, a faji és etnikai hovatartozás, valamint az előnyben részesített nyelv szerinti egyenlőtlenségekre. Kevés tanulmány vizsgálta, hogy az egészségügyi rendszerekben történő telemedicina bevezetésének különbségei miként befolyásolták ezeket az egyenlőtlenségeket.

A bacteraemia és a szepszis hagyományosan folyamatos intravénás (IV) antibiotikum-terápiát igényelt. E tanulmány célja annak értékelése, hogy a bacteraemiás és szepszisben szenvedő betegek kezelésében a korai váltás orális antibiotikumokra nem rosszabb-e a folyamatos intravénás antibiotikum-terápiánál.

Néhány éve történtek erőfeszítések arra, hogy a mikrobiális patogenezist a mikróba és a gazdaszervezet közötti kölcsönhatás eredményeként definiálják újra. Az olyan fogalmak, mint az opportunista kórokozók, elrejtik a gazdaszervezet rendkívül aktív és dinamikus részvételét. Az Aspergillus fumigatus, egy egészséges személyekre ártalmatlan, levegőben terjedő penészgomba felelős különböző allergiás állapotokért, valamint invazív és krónikus fertőzésekért az immunbetegségben és/vagy alapbetegségben szenvedő betegek esetében.

A 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM) szenvedő betegeknek fokozott morbiditással, magasabb halálozási aránnyal és magas ellátási költségekkel kell szembenézniük. A vércukorszint digitális önellenőrzése (SMBG) automatikusan feltöltheti az adatokat az alkalmazásokba, megoszthatja az adatokat az egészségügyi szolgáltatókkal, csökkentheti a hibákat, és segítheti a hosszú távú cukorbetegség-kezelést.

A környezeti mikroműanyagok és nanoplasztikák (MNP-k) növekvő globális koncentrációja aggodalomra ad okot az emberek kitettsége, illetve egészségi állapotuk alakulása miatt.

A kórházakban a baktériumok sokfélesége nagymértékű lehet, amelyek mindenféle eredetűek - például az emberi bőrről, a külső környezetből, vagy az orvosi berendezésekből származhatnak. A klinikai környezetben használt mosogató lefolyók a patogén baktériumok rezervoárjának, a kórházi fertőzések (HAI) és az antibiotikum-rezisztencia gének (ARG) potenciális forrásainak tekinthetők.

Az antibiotikum-expozíció csökkentése érdekében egyre gyakrabban javasolnak rövidebb idejű antibiotikum-terápiát. A kezelési időtartam valós hatásának számszerűsítését azonban akadályozza a megfigyeléses vizsgálatokban gyakran tapasztalt torzítás, illetve elfogultság. Egy vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a hosszabb, illetve rövidebb terápia ártalmait és előnyeit idősebb betegek esetében.

A glükagonszerű peptid-1 receptor agonisták (GLP-1 RA-k) hatékonysága szempontjából fontos azok következetes alkalmazása. A gyógyszer adagolásának megszakítása, illetve újrakezdésének jellemzői nem kellőképpen ismertek.

Azoknak a myeloma multiplexben szenvedő betegeknek, akik intravénás immunglobulin (IVIG) profilaxisban részesülnek a teclistamab kezelés során, kevesebb fertőzést kapnak el és jobb az általános túlélésük azokhoz képest, akik nem kapnak IVIG profilaxist, az Amerikai Hematológiai Társaság (ASH) 2024-es éves találkozóján itt bemutatott új eredmények szerint.

Az alapellátásban gyakran találkozunk húgyúti fertőzésekkel (ÚTI), ezért ezek megelőzésére, diagnózisára és kezelésére vonatkozó irányelvek hasznosak abban, hogy megerősítsük tudásunkat azokon a területeken, ahol tudjuk, mit csinálunk, és frissítsük ismereteinket a bizonytalan területeken.

A hyperkalemia egy, a klinikai gyakorlatban gyakran előforduló, potenciálisan életveszélyes állapot, különösen a krónikus vesebetegségben, szívelégtelenségben, cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenvedő, valamint a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer gátlóival (RAASi) kezelt betegek körében.

Az aldoszteront a mellékvesekéreg zona glomerulosájában termelődő mineralokortikoid hormonként kategorizálják. Az aldoszteron jelentős hatást fejt ki a nátrium- és vízvisszatartásban, valamint a szív remodellingjében, elősegítve a fibrózist, és ezeket a káros hatásokat idővel a mineralokortikoid receptor antagonisták (MRA) ellensúlyozták. A spironolakton, egy széles körben használt és hatásos nem-szelektív MRA, azonban súlyos mellékhatásai vannak, mint a gynecomastia és a hyperkalemia. Az eplerenon, egy másik második generációs MRA, bár nem-szteroid és szelektív, hyperkalémiát okoz és károsan befolyásolja a vesefunkciókat.

Egy EULAR munkacsoportot hívtak össze a reumás és mozgásszervi betegségek (RMD-k) esetén alkalmazandó életmódjavító ajánlások kidolgozására. Ebben a dokumentumban az étrendnek az RMD-k progressziójára gyakorolt hatásával kapcsolatos szakirodalmát tekintették át.