belgyógyászat

A terhesség alatti pajzsmirigy-rendellenességek gyakoriak és mivel következményei mind a magzatot, mind az anyát érinthetik, nagy jelentőséggel bírnak. Jelen bevezető rész a probléma jelentősége mellett a terhesség során javasolt referenciaértékeket is ismerteti.

A szinuszcsomó területén található sejtek változatos morfológiájúak. Lehetnek lándzsa-, pókláb- vagy pálca alakú pitvari sejtek, illetve apró kör alakú sejtek, melyek alakilag az endothelsejtekhez hasonlítanak. Egyedül az orsó- és pókláb alakú sejtek rendelkeznek a pacemaker sejtekre jellemző tipikus elektrofiziológiai jellegzetességekkel.

Az életminőség jelentős javulását hozhatja elsősorban a fiatal, aktív életet élő cukorbetegek esetében a bőr alá implantálható inzulinpumpa használata. A közlemény a módszer előnyeire igyekszik rávilágítani.

Napjainkban egyre több inzulinnal kezelt gyermek és felnőtt keresi fel a szakrendeléseket és egyre nagyobb hányaduk él a jelenleg rendelkezésünkre álló legmodernebb kezelési lehetőséggel, az inzulinpumpával, amelynek segítségével egyszerűbbé és nem utolsó sorban rugalmasabbá válik mindennapi életvitelük.

A szelektív IgA hiány a leggyakoribb primer immundeficiencia. A közlemény a kórkép főbb jellegzetességeit és gondozásának irányelveit foglalja össze.

A téma aktualitása nem igényel különösebb magyarázatot. A 2003. augusztusi európai kánikulának csak Franciaországban 13800 halálos áldozata volt, közülük több mint 4000-nek a közvetlen haláloka is hyperthermia, hőguta vagy kiszáradás, és a különböző előjelzések szerint ilyen időszakok egyre gyakoribb és súlyosabb formákban fognak jelentkezni éghajlatunkban.

Az inkontinencia magasabb arányban fordul elő kettes típusú diabeteszben és túlsúlyban szenvedő nők esetében, és egy tanulmány szerint a diabetes egyéb szövődményeihez képest a gyakorisága nagyobb.

A legújabb, immár hazánkban is forgalomban lévő antihipertenzív gyógyszer hatásmechanizmusát és alkalmazásának előnyeit ismerteti a közlemény.

A vérnyomás szabályozásának hátterében álló genetikai faktorok, illetve a hypertonia betegség kialakulásáért felelős genetikai eltérések feltérképezése régóta a tudományos érdeklődés gyújtópontjában találhatók.

A cardiomyopathia a szív pumpafunkciójának romlását jelenti, mely a szívizom kontraktilitásának reverzibilis vagy irreverzibilis, diffúz csökkenése miatt következik be. A szívizomrostok megnyúlása, a kamrák falának elvékonyodása, a szívüregek kitágulása, a kamrai végdiasztolés nyomás növekedése játszik szerepet a pumpafunkció romlásában. A perctérfogat csökken, a vérkeringés elégtelenné válik.

A D-vitamin közismert, csont-anyagcserében betöltött szerepén kívül két másik, nem kevésbé fontos területen megfigyelt hatása a kardioprotektív és az immunregulációs hatás. Ezek ismeretében a prevencióra is kitűnő lehetőség lehet az optimális D-vitamin ellátottság fenntartása.

A frontotempralis dementia elnevezését az utóbbi néhány évben kezdték el alkalmazni, a korábban primer progresszív aphasianak (PPA) illetve frontalis dementianak nevezett különálló entitánsok összefoglaló neveként, mivel egyre inkább körvonalazódott, hogy hátterükben közös pathológia, a frontotemporalis degeneratio áll, illetve a klinikai lefolyásuk is számos átfedést mutat.

Az antiaritmiás gyógyszereknek jelentős mellékhatásaik lehetnek, emiatt folyamatosak az erőfeszítések az új, kedvezőbb kockázat/haszon arányú hatóanyagok kifejlesztése érdekében. A közlemény két olyan szerről számol be, melyeknek térhódítása a pitvarfibrilláció kezelésében a közeljövőben várható.