demencia

Egy, az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves ülésén bemutatott tanulmány az Alzheimer-kórra jellemző rendellenes fehérjéket hozta összefüggésbe a testzsír egy bizonyos típusával, ami akár 20 évvel előre jelezheti a demenciát.

A UCL kutatóinak új tanulmányából az derül ki, hogy az iskolázottság, a hivatás és a vagyon befolyásolhatják, hogy idősebb korban kialakul-e kognitív károsodás vagy demencia.

Széles körben hivatkoznak arra, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegek akár 80%-ánál is előfordul demencia, de az ilyen magas arányokról beszámoló tanulmányok több mint két évtizeddel ezelőtt jelentek meg, viszonylag kevés mintaszámmal, és más korlátokkal is rendelkeztek. Célunk az volt, hogy meghatározzuk a hosszú távú demencia kockázatát Parkinson-kórban szenvedőknél, két nagy, folyamatban lévő, prospektív, megfigyeléses vizsgálat adatainak felhasználásával.

Bár a kertészeti terápiát már sikeresen alkalmazták a neuropszichiátriai tünetek csökkentésére a kognitív károsodásban szenvedő időseknél, még nem ismert, hogyan hat az egyensúlyra. A Semmelweis Egyetem tanulmánya a kertészkedés egyensúlyra és járássebességre gyakorolt hatását vizsgálja demenciával élők körében.

Kutatások szerint a pilatestréning csökkentheti az időskori szellemi leépülés kockázatát.

A JAMA Network OpenTrusted Source című szaklapban megjelent új tanulmány szerint azok az idősek, akik esés következtében traumás sérülést szenvedtek, több mint 20 százalékos valószínűséggel kapnak később Alzheimer-kór vagy más demenciával rokon diagnózist.

Az ókori görögök és rómaiak számos tudományágról híresek voltak és messze földön fejlettek voltak a kulturájukat tekintve is. Egy friss kutatás most arra világított rá, hogy ezeknél a nemzeteknél az olyan ma már gyakori betegségek, mint az Alzheimer-kór is, nagyon ritkának számítottak. De vajon mi lehet ennek az oka? 

A demencia világszerte több mint 50 millió embert érint, de ez a szám 2050-re megháromszorozódhat. A kutatók szerint azonban egy új, ötperces teszt segíthet az embereknek abban, hogy kiszűrjék az esetleges demenciát.

Az antidepresszánsok major depressziós zavarban (MDD) történő alkalmazásával kapcsolatban arról számoltak be, hogy befolyásolja az Alzheimer-kór (AD) és az AD-hez kapcsolódó demenciák (AD/ADRD) hosszú távú kockázatát, de a vizsgálatok ellentmondásosak.

Az antipszichotikumok használata demenciában szenvedő idős felnőtteknél a stroke, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a tüdőgyulladás, a törés, az akut vesekárosodás és egy sor más egészségügyi probléma jelentősen megnövekedett kockázatával hozható kapcsolatba azokkal összehasonlítva, akik nem használnak ilyen gyógyszereket, mutatta ki egy új kutatás.

Az olívaolaj egészséges hatásairól ódákat lehet hallani, és most kiderült, hogy a demencia ellen is jó fegyver lehet.

Agyunk életünk különböző szakaszaiban gyorsabban változik, mintha az élet órája gyorsabban ketyegne a szokásosnál. A gyermekkor, a serdülőkor és a nagyon idős kor jó példa erre.

Idősebb emberek esetében az epilepszia összefüggésbe hozható kognitív zavarokkal, potenciálisan a demenciával. Továbbra sem világos azonban, hogy az epilepszia milyen mértékben növelheti a demencia kockázatát, hogyan viszonyul más neurológiai állapotokhoz, illetve a különböző kardiovaszkuláris kockázati tényezők miként befolyásolhatják ezt a kockázatot.