demencia

A JAMA Network OpenTrusted Source című szaklapban megjelent új tanulmány szerint azok az idősek, akik esés következtében traumás sérülést szenvedtek, több mint 20 százalékos valószínűséggel kapnak később Alzheimer-kór vagy más demenciával rokon diagnózist.

Az ókori görögök és rómaiak számos tudományágról híresek voltak és messze földön fejlettek voltak a kulturájukat tekintve is. Egy friss kutatás most arra világított rá, hogy ezeknél a nemzeteknél az olyan ma már gyakori betegségek, mint az Alzheimer-kór is, nagyon ritkának számítottak. De vajon mi lehet ennek az oka? 

A demencia világszerte több mint 50 millió embert érint, de ez a szám 2050-re megháromszorozódhat. A kutatók szerint azonban egy új, ötperces teszt segíthet az embereknek abban, hogy kiszűrjék az esetleges demenciát.

Az antidepresszánsok major depressziós zavarban (MDD) történő alkalmazásával kapcsolatban arról számoltak be, hogy befolyásolja az Alzheimer-kór (AD) és az AD-hez kapcsolódó demenciák (AD/ADRD) hosszú távú kockázatát, de a vizsgálatok ellentmondásosak.

Az antipszichotikumok használata demenciában szenvedő idős felnőtteknél a stroke, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a tüdőgyulladás, a törés, az akut vesekárosodás és egy sor más egészségügyi probléma jelentősen megnövekedett kockázatával hozható kapcsolatba azokkal összehasonlítva, akik nem használnak ilyen gyógyszereket, mutatta ki egy új kutatás.

Az olívaolaj egészséges hatásairól ódákat lehet hallani, és most kiderült, hogy a demencia ellen is jó fegyver lehet.

Agyunk életünk különböző szakaszaiban gyorsabban változik, mintha az élet órája gyorsabban ketyegne a szokásosnál. A gyermekkor, a serdülőkor és a nagyon idős kor jó példa erre.

Idősebb emberek esetében az epilepszia összefüggésbe hozható kognitív zavarokkal, potenciálisan a demenciával. Továbbra sem világos azonban, hogy az epilepszia milyen mértékben növelheti a demencia kockázatát, hogyan viszonyul más neurológiai állapotokhoz, illetve a különböző kardiovaszkuláris kockázati tényezők miként befolyásolhatják ezt a kockázatot.

Egy külföldi tanulmány szerint a gyerekkori rémálmokból és azok gyakoriságából megjósolható a későbbi demenciára való hajlam.

A demencia és a hepatikus encephalopathia (HE) klinikai elkülönítése kihívást jelent. A demens betegeknél a nem diagnosztizált májzsugorodás a HE kezelésének elmulasztott lehetőségeihez vezethet.

A szélesebb körben ismert kockázati tényezők, mint a cukorbetegség, a stroke, a szívbetegség és a depresszió mellett egy nagyszabású vizsgálat eredményei szerint a D-vitaminhiány, az emelkedett C-reaktív fehérje (CRP) szint és a társadalmi elszigeteltség növeli a fiatalon jelentkező demencia (YOD) kockázatát.

Évente a teljes magyar gyógyszerkassza összegét, vagyis akár 360 milliárd forintot is fordíthatnak a költségvetésből a major depresszió indirekt és direkt kezelésére, derül ki egy tanulmányból. Ráadásul jelentős orvoshiány van a pszichológusok és pszichiáterek között, a betegek száma pedig folyamatosan emelkedik.

A betegelégedettségi mutatók jelentősen csökkentek Magyarországon, ez derül ki az OECD egészségügyi adatokat összegző kiadványából. Sajnos az elkerülhető halálozások száma is az egyik legmagasabb volt nálunk, sokkolóan kevesen járnak még mindig szűrővizsgálatokra, ahogy a demens betegek számának növekedése is Magyarországon lehet az egyik legmagasabb a következő 16 évben.