dohányzás leszokás
Miért ennyire különböző egyes országok népegészségügyi-szakpolitikai hozzáállása az e-cigarettákhoz?
Míg egyes országokban tartósan a zéró tolerancia határozza meg az e-cigarettákkal és füstmentes dohánytermékekkel kapcsolatos népegészségügyi döntéshozói attitűdöket, addig vannak országok, ahol a cigaretta alternatívái kedvezőbb megítélésben részesülnek, akár a leszokástámogatói programok részét képezik. Milyen okok állhatnak a gyökeresen eltérő intézkedések mögött?
A hevített dohányterméket használók jobb parodontális állapottal rendelkeznek, mint a cigarettázók
A fogágyproblémák és a dohányzás kapcsolata már évtizedek óta ismert tény, melyet számos tanulmány bizonyított, de laikus megfigyelések alapján is egyértelmű összefüggést láthatunk a dohányzás és a fogágybetegségek között. A Dentistry Journal-ban idén publikált horvát keresztmetszeti vizsgálat célja a parodontitis mértékének felmérése és összehasonlítása a dohányzó, a füstmentes dohányterméket használó és a nemdohányzó csoportokban.
Dohányzási kockázatértékelés a köztudatban
A napjainkban elérhető tudományos bizonyítékok ellenére sokan továbbra sincsenek tisztában a dohányzási ártalomcsökkentés korszerű lehetőségeivel, és a relatív ártalomcsökkentés jelentőségével, az egészségügyi ellátók és a dohányzók szempontjából. A dohányzás okozta betegségek megelőzését – különösen a másodlagos és a harmadlagos prevenciót – az is hátráltatja, hogy a szakemberek körében sem ritkák a tévhitek. Az Egyesült Királyságban nagy hagyománynak örvendő E-Cigarette Summit-on Sarah Jackson, a University College London (UCL) egészségügyi viselkedéstani egységének vezető kutatója számolt be arról, hogy a bővülő tapasztalatok ellenére továbbra is általános tájékozatlanság, sőt a tájékozottság időbeli romlása figyelhető meg a témában.
Ártalomcsökkentés: 2030-ra füstmentessé válna az Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban évek óta jelentős szakmai fórumként működő E-Cigarette Summit konferencia központi témája volt 2023 végén a brit kormányzat által a közelmúltban átdolgozott népegészségügyi stratégia, mely szerint 2030-ra 5% alá szeretnék csökkenteni a cigarettázó állampolgárok arányát a szigetországban. Az ambiciózus stratégia mögött az elmúlt évtizedek és a cigaretta füstmentes alternatíváiként megjelent eszközök tapasztalatai állnak.
Narratív szakirodalmi áttekintés: kedvezőbb prognózisra számíthatnak a cigarettázóknál a hevített dohányt használók a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében
A European Medical Journalban megjelent egy új szakirodalmi áttekintés, mely az atherosclerotikus folyamatok kialakulási kockázata és az érelmeszesedés progressziója vonatkozásában összegezte és értékelte a dohányhevítéses technológia kórélettani hatásait. A füstmentes alternatíva mellett csökkenhet az ischaemiás szívbetegség, a perifériás artériás betegség, az agy-érrendszeri betegség, illetve az aorta aneurizmák kialakulásának kockázata.
Füstmentes alternatívák hatása dohányzó COPD-s betegekre
Hosszú évtizedekre visszamenően igazolható, hogy a dohányzók jelentős hányada a dohányzás okozta vagy egyéb krónikus betegség diagnózisát követően sem teszi le a cigarettát. Nincs ez másképpen a COPD betegek körében sem: a leszokási szándék alacsony, rendkívül sokan akár akut epizódok után is folytatják a dohányzást, ami progresszív állapotromláshoz vezet. Ilyen betegpopulációk számára jelenthetnek ártalomcsökkentéssel járó alternatívát a füstmentes eszközök – taglalták az Open Science* tudományos konferenciasorozat legutóbbi panelbeszélgetésén a téma szakértői.