dohányzás

Idén ősszel hatodik alkalommal került megrendezésre a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentést fókuszba helyező No Smoke Summit, ahol a legfrissebb horvát és német népegészségügyi adatok és stratégiák is bemutatásra kerültek. Míg Horvátországban komolyan vizsgálják a füstmentes alternatívák leszokásban játszott szerepét és egészségközgazdaságtani hatásait, addig Németországban a dohányzók viselkedésének mélyebb megértésére törekszenek.

A Semmelweis Egyetem új tanulmányából kiderül pontosan mely vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok szedésével lassítható az elsősorban dohányosokat érintő krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) romlása. A táplálkozás szerepe azért is kiemelkedő, mert állapotuk rosszabbodása más kórképeknél nagyobb mértékben befolyásolja a COPD-s betegek életminőségét és túlélési esélyeit.

A European Medical Journalban megjelent egy új szakirodalmi áttekintés, mely az atherosclerotikus folyamatok kialakulási kockázata és az érelmeszesedés progressziója vonatkozásában összegezte és értékelte a dohányhevítéses technológia kórélettani hatásait. A füstmentes alternatíva mellett csökkenhet az ischaemiás szívbetegség, a perifériás artériás betegség, az agy-érrendszeri betegség, illetve az aorta aneurizmák kialakulásának kockázata.

Hosszú évtizedekre visszamenően igazolható, hogy a dohányzók jelentős hányada a dohányzás okozta vagy egyéb krónikus betegség diagnózisát követően sem teszi le a cigarettát. Nincs ez másképpen a COPD betegek körében sem: a leszokási szándék alacsony, rendkívül sokan akár akut epizódok után is folytatják a dohányzást, ami progresszív állapotromláshoz vezet. Ilyen betegpopulációk számára jelenthetnek ártalomcsökkentéssel járó alternatívát a füstmentes eszközök – taglalták az Open Science* tudományos konferenciasorozat legutóbbi panelbeszélgetésén a téma szakértői.

A cigaretta és az elektronikus cigaretta (e-cigaretta) növekvő használata fiatalok körében és az ehhez kapcsolódó egészségügyi hatások ellenére, kevés tanulmány számolt be a szemre gyakorolt hatásukról.

Az Egyesült Királyságban egyre több szakember lát lehetőséget a füstmentes eszközök másodlagos és harmadlagos megelőző céllal történő használatára azok körében, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le a dohányzásról. Kinchen és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy milyen tényezők befolyásolják a füstmentes eszközöket kipróbáló dohányzó felnőtteket. Vizsgálatuk célja egy ideális népegészségügyi stratégia és kommunikáció elméleti megalapozása volt.

Összetett csontkultúrán modellezték a dohányfüst, illetve a hevített dohány-aeroszol molekuláris hatásait. Az eredmények a csontritkuláshoz vezető folyamatok vonatkozásában alátámasztani látszanak azt a feltevést, hogy a cigaretta füstmentes alternatívájaként a dohányhevítő rendszer használata potenciálisan csökkentheti a dohányzással járó egészségügyi kockázatot.

Az alvás közben jelentkező gyakori oxigéntelítettség-csökkenés, amely az apnoék és hipopnoék egyik fő jellemzője, az alvási apnoe diagnosztizálására és súlyosságának jellemzésére szolgál. Amint arra a COVID-19 világjárvány során kapott adatok rávilágítottak, az oxigéntelítettségi szinteket mérő készülékek kevésbé pontosak a sötét bőrű embereknél.

Karl Fagerström, a nikotin- és dohányzáskutató tudományos társaság (Society for Research on Nicotine and Tobacco, SRNT) alapító tagja a svéd tapasztalatokról és a füstmentes termékekben rejlő potenciálról tartott előadást 2023. február 23-án Madridban az egészségügyi és szakpolitikai kérdéseknek tágas teret adó Tobacco Harm Reduction Summit-on. Svédország jelenleg élen jár a cigarettázás visszaszorításában.

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az elektronikus cigaretták használata hatékonyabb a leszokástámogatásban, mint a hagyományos nikotinpótló módszerek – hangzott el 2023. február 23-án, a Madridban rendezett Tobacco Harm Reduction Summit-on. Az aktualizált szakirodalmi összegzés eredményeit Jamie Hartman-Boyce, a Cochrane Review igazgatója, az Oxford-i Egyetem professzora és senior kutatója ismertette.

Több életmódbeli tényezőben (túlsúly, alkoholfogyasztás) a magyar lakosság rosszabbul áll, mint az uniós átlagpolgárok – olvasható a WEBBeteg.hu oldalán.