egészségnevelés

A mediterrán diétát a világ egyik legegészségesebb étrendjeként tartják számon a táplálkozástudósok, emberek milliói pedig a legfinomabbnak rangsorolják.

A méz igen értékes nyersanyagunk: szénhidráttartalma 80–85%, víztartalma pedig 16–19% közötti. Található benne gyümölcscukor (fruktóz, 34–41%) és szőlőcukor (glükóz, 28–35%) is.

Az innováció és a technológiai fejlődés életünk minden területére hatással van, így a dohányzás világa is radikális átalakuláson megy keresztül, és alapjaiban változik meg mindaz, amit a dohányzásról gondolunk.

A görögök írtak először erről a savanykás ételről, már időszámításunk előtt 100-ban, megjegyezve, hogy a barbár nemzetek joghurtot használnak. A joghurt szó a török yoğurt szóból ered.

Bár egyértelműnek tűnik, hogy mit értünk reggelizés alatt, de ha szívünkre tesszük a kezünket, nehezen tudnánk egészen pontosan meghatározni a reggeli fogalmát. Hisz a 10 órakor, munka közben bekapott pogácsa és a 8 órakor, asztalnál elfogyasztott rántotta között időben és összetételben is nagy különbség van.

A króm egy nélkülözhetetlen nyomelem, amelyet a szervezet nem állít elő, ezért ezt az étrenddel szükséges bevinni.

Becslések szerint minden második kismama túlsúlyos vagy elhízott a várandósság korai szakaszában (1), amely jelentősen növeli a terhességi magas vérnyomás és a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 1980 óta világszerte a duplájára emelkedett a túlsúlyos emberek száma.

A hazai felnőtt lakosságnak már kétharmada fogyaszt valamilyen édesítőszert – derült ki a Szinapszis, friss, reprezentatív kutatásából¹. Az édesítőszerek ismertségének és népszerűségének növekedése elsősorban az italoknak köszönhető, hiszen ezekben használjuk főképp – az ételek ízesítésére egyelőre még kevésbé.

A fizikailag aktív személyek egészséges folyadékigénye

Az energiaegyensúlyról akkor beszélünk, ha a bevitt és a felhasznált energia közel ugyanannyi. Amennyiben több kalóriát fogyasztunk, mint amennyit lead a szervezet, kialakul a túlsúly, fordított esetben a malnutríció.

A rendszeres testmozgás, a fizikailag aktív életmód az egészséges élet elérésének és megőrzésének egyik alappillére. A technicizált világnak, az obezitogén környezetnek köszönhetően korunk társadalmában egyre jelentősebb probléma a túlsúlyosság, az elhízás: fokozatosan kiszorul a fizikai munkavégzés, az élő munkaerőt gépek, robotok helyettesítik, kényelmesebbé válik a közlekedés, az élelmiszerek bősége és könnyű elérhetősége pedig sokszor túlfogyasztásra sarkall. Saját egészségünk rajtunk múlik, de gyermekeink jó életminőségéért, egészségtudatos szokásaik kialakításáért is felelősséggel tartozunk. Helyes példamutatással, tanítással megelőzhetünk számos egészségügyi problémát, amelytől felnőtt korukban szenvedhetnek.

Egészségünket és élettartamunkat egyaránt nagymértékben befolyásolja az, hogy milyen tápanyagokat viszünk be szervezetünkbe, milyen az étrendünk, amellett természetesen, hogy a születésünkkor örökölt génkészletünk, az életmódunk, és egyéb egészségkárosító tényezők (dohányzás, környezetszennyezés, stb.) is hatással vannak ránk.