fertőtlenítés

A háziorvosi rendelőkben a napi betegellátási rutin során számos eszközt, személyes tárgyat érint meg az egészségügyi dolgozó. Minden egyes tárgy érintése fertőzés átvitelének veszélyét rejti magában. Hogyan is lehet minimálisra csökkenteni a fertőzés átvitelének rizikóját ezeken a tárgyakon?

A megelőzés aranyszabályai a hazai és a nemzetközi ajánlások alapján

A megelőző fertőtlenítés a COVID-19 járvány előtti időszakban is fontos minőségbiztosítási részét képezte az egészségügyi ellátásnak. Az infekciókontrollt biztosító előírások és házi gyakorlatok a járványveszély miatt esetenként átgondolásra, frissítésre kerültek. Jelen cikkben összefoglalásra kerül, hogy melyek az eszköz- és felületfertőtlenítés általános és speciális szabályai a jelenlegi működési rendben.

A kézmosás fontossága a fertőzések terjedésében az egészségügyi szakemberek számára sem volt mindig egyértelmű. A fertőtlenítő kézmosást Semmelweis Ignác a klinikai gyakorlatba – mai ismereteink mellett – megdöbbentő ellenszélben tette kötelezővé két beteg vizsgálata között. A fertőtlenítő kézmosás fontosságát alátámasztó orvosi bizonyítékok a XIX. századi orvostársadalmat nem győzték meg. Semmelweist egész egyszerűen nem vették komolyan. Hol tart ma, a COVID-19 járvány fényében, a fertőtlenítő kézmosás kultúrája? Hogyan változott a jó gyakorlat?

A COVID-19 járvány okozta fokozott, időszakosan változó fertőződésveszély miatt a helyes kézmosás és kézfertőtlenítés korábban talán soha nem látott gyakorisággal kerül említésre. Jól lehet, egy rendkívül hétköznapi gyakorlatról van szó, mégis biztosak lehetünk abban, hogy a kézfertőtlenítéssel sokat tehetünk saját egészségünk és környezetünk védelme érdekében. A rendszeres kézfertőtlenítés mégsem egyenlő a megfelelő kézhigiénével.

A pandémia során megtapasztalt higiéniai előírások - a megfelelő kézmosás, a kézfertőtlenítés, a távolságtartás és a maszkhasználat - mindenki számára bevésődtek. Igaz, a kötelező járványügyi intézkedések most lazultak, azonban önmagunk és környezetünk érdekében nem árt továbbra is betartani a főbb higiéniai szabályokat. Összegyűjtöttük a leghasznosabb gyakorlati praktikákat a megfelelő védekezéshez. (X)

A háziorvosi rendelőkben a napi betegellátási rutin során számos eszközt, személyes tárgyat érint meg a nővér és az orvos. Minden egyes tárgy érintése fertőzés átvitelének veszélyét rejti magában. Hogyan is lehet minimálisra csökkenteni a fertőzés rizikót ezeken a tárgyakon?

A COVID-19 különböző variánsairól időszakosan hallani, hogy fertőzőképesebbek, mint a korábbi hullámokért felelős szerotípusok. A tavaszi hullámhoz képest országszerte fellélegezhettünk az oltási program előrehaladásának és a korlátozások hosszútávú eredményeinek köszönhetően, annak érdekében viszont, hogy ez így is maradjon, nem szabad megfeledkezni az óvintézkedésekről. A COVID-19 variánsok mindegyike főként közvetlen kontaktussal, levegőn keresztül, illetve cseppfertőzéssel terjed. A légúti vagy atípusos tüneteket mutató betegek esetében továbbra is felmerül a COVID-19 fertőzés gyanúja, amit az orvosi rendelők megszokott működésének újraindításával sem szabad szem elől téveszteni.

Az új koronavírus okozta COVID-19 világjárvány több, mint egy éve velünk van a mindennapokban. A fertőzés terjedésének mérséklésére, megelőzésére számos hétköznapi és speciális módszer létezik. Idővel a járványt okozó SARS-CoV-2 tulajdonságairól is egyre többet tudhatunk, ami hatékonyabbá teheti a megbetegedés elleni védekezést. Az orvosi rendelőben is.

Az infekciókontroll, mai értelmezés szerint, hangsúlyozottan az egészségügyi ellátás teljes vertikumával összefüggő fertőzések és ártalmak megelőzésével foglalkozó gyakorlat. Alapellátás szintjén is az összes szereplőt – beteg, egészségügyi dolgozó – védik a lehetséges fertőzések kialakulásától az egészségügyi ellátás során.

A fogászati ellátás a fertőzésveszély szempontjából kiemelt területnek számít, a fogorvosi rendelő személyzete a betegellátás során számos alkalommal kontaminálódhat vérrel, illetve nyállal.

Az orvosi rendelő az új koronavírus (COVID-19) világjárványt megelőzően is olyan hely volt, ahol egyes kórokozók előfordulási gyakorisága magasabb más látogatott helyekhez képest. Ha fertőzésveszélyre és annak megelőzésére gondolunk ilyen környezetben, rögtön a vírusokra és a baktériumokra terelődik a figyelem, de mi a helyzet a gombákkal? Meddig élnek a gombák egyes élettelen felületeken, és jelentenek-e veszélyt az orvosi rendelőben dolgozókra és betegeikre?

Az orvosi rendelő az új koronavírus (COVID-19) világjárványt megelőzően is olyan hely volt, ahol egyes kórokozók előfordulási gyakorisága magasabb más látogatott helyekhez képest. Nincs ebben semmi ördöngősség, hiszen az orvosi rendelő a betegek vizsgálatára, kezelésére szolgál, és az infekciókontroll eddig is jelenlévő paradigma, sőt, követelmény volt az egészségügyben. A járvány egész egyszerűen növelte minden szereplő tudatosságát a kórokozókkal, köztük az orvosi rendelőben felbukkanó vírusokkal és baktériummal szembeni harcban.