gasztroenterológia

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) jobb kórházi kimenetelekkel jár a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) kórházba került betegek esetében. Az eredmény meglepő, tekintve, hogy a GERD-t a COPD súlyosbodásával hozták összefüggésbe. A GERD a COPD-s betegek körében szintén gyakoribb, mint az általános népességben.

A prebiotikumok fogalma - a definíció szerint olyan, a gazdaszervezet mikroorganizmusai által szelektíven hasznosított szubsztrátok, amelyek egészségügyi előnyökkel járnak - csaknem 30 évvel ezelőtt jelent meg a tudományos közösségben.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A gyulladásos bélbetegség (IBD) egyes extraintestinalis manifesztációi (EIM) olyan klinikai, szerológiai és genetikai összefüggéseket mutatnak, amelyek feltárják a mögöttes mechanizmusokat, és új vagy meglévő gyógyszerek célpontjaivá válhatnak - derül ki egy friss tanulmányból.

A cirrózis kezeléséhez szükség van a sürgősségi osztályon (ED) alapuló ellátásra, azonban a cirrózissal kapcsolatos ED egészségügyi ellátás igénybevételének terheit alig tanulmányozták. Egy vizsgálat célja az volt, hogy az ED-használatot értékeljék az állami egészségügyi rendszeren belül, és a magas ED-használat (HEDU) és a nem-magas ED használat eredményeit összehasonlítsák.

A ruminációt az étel ismételt visszaöklendezése jellemzi. A ruminációs szindróma a bél-agy kölcsönhatás rendellenessége, amelyet a római kritériumok alapján diagnosztizálnak, míg a ruminációs zavar a DSM-5 kritériumai alapján diagnosztizált táplálkozási és evészavar. Egy vizsgálat célja az volt, hogy meghatározza a rumináció globális prevalenciáját e kritériumok szerint minden korcsoportban.

A fejfájás a protonpumpa-gátlók (PPI-k) alkalmazása kapcsán előforduló mellékhatás. A közelmúltban a migrén kifejezetten a PPI-használat egy lehetséges mellékhatásaként jelent meg. Egy kutatás célja az volt, hogy a rendelkezésre álló adatok felhasználásával feltárja a migrén és a súlyos fejfájás előfordulása, valamint a savcsökkentő terápia – beleértve a PPI-ket, a H2-receptor-antagonistákat (H2RA-kat) és a generikus savlekötőket – alkalmazása közötti összefüggést, összehasonlítsa a PPI-k és a H2RA-k okozta kockázatot, valamint felmérje, hogy a savcsökkentő terápia által befolyásolt étrendi változtatások enyhíthetik-e a kockázatot.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A protonpumpagátlók (PPI-k) kardiovaszkuláris (CV) kimenetelekre és mortalitásra gyakorolt kedvezőtlen hatásáról számoltak be a népesség körében. A kutatók ezért megvizsgálták a PPI-k hatását a CV kimenetelére, illetve a teljes mortalitásra azoknál a diabetes mellitusban (DM) szenvedő idős embereknél, akikre vonatkozóan nem tisztázott a lefolyás.

A demencia és a hepatikus encephalopathia (HE) klinikai elkülönítése kihívást jelent. A demens betegeknél a nem diagnosztizált májzsugorodás a HE kezelésének elmulasztott lehetőségeihez vezethet.

A biomarkereket gyakran használják a Crohn-betegségben (CD) szenvedő páciensek állapotának értékelésére, illetve nyomon követésére. Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság (AGA) új iránymutatásának célja, hogy támogassa az orvosok biomarkerek alkalmazására irányuló döntéseit a CD kezelése kapcsán.

1990-2018 között a hasnyálmirigyrák előfordulási aránya Franciaországban a férfiak esetében átlagosan évi 2,7%-kal, a nők esetében pedig - ami még jelentősebb - évi 3,8%-kal nőtt. A felgyógyulás prognózisa továbbra is nagyon rossz, a nettó 5 éves túlélési arány 10% alatt van. A klasszikus kockázati tényezők (cukorbetegség, dohányzás, elhízás, alkohol) jól ismertek. Hasonlóképpen, a betegség családban történő előfordulása kilencszeresére növeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát. Becslések szerint a hasnyálmirigyrák kialakulásában szerepet játszó hajlamosító gének 90%-át még nem azonosították.

Az akut vakbélgyulladás a leggyakoribb sürgősségi műtétet igénylő emésztőrendszeri betegség. A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés Franciaországban. Az akut vakbélgyulladás után a vastagbélrák fokozott kockázata feltételezhető. Egy vizsgálat célja az volt, hogy egy országos elemzésben felmérjék a vakbélgyulladás utáni vastagbélrák miatti kórházi kezelés gyakoriságát.