gasztroenterológia

Az Archives of Otolaryngology - Head & Neck Surgery-benn olvasható tanulmány szerint a gyermekeknél nem elsősorban a Helicobacter pylori és a Helicobakterek családjának egyéb képviselői állnak a hiperplasztikus adenoidvegatációk kialakulásának hátterében.

Egészen 2003-ig - amíg autoimmun pankreátitiszben szenvedő betegeknél nem észleltek pankreászon kívüli manifesztációkat - nem ismerték fel az immunglobulin (Ig)G4-hez kötődő kórkép szisztémás voltát. A New England Journal of Medicine 2012 februári számában összefoglalót olvashatunk e nem túl régóta ismert betegséggel kapcsolatban.

Cikksorozatunk első részében a szerző vázolta a protonpumpagátlók szedésének lehetséges mellékhatásai közül a csonttörésekre való fokozott hajlamot, a fertőzésekre való fogékonyságot, a vas felszívódásának lehetséges zavarát. A tartós PPI-kezelés mellett kialakuló egyéb lehetséges adverz reakciókkal foglalkozik ezen közlemény.

A protonpumpagátlók (PPI) használata az utóbbi évtizedekben széleskörűen elterjedt. E gyógyszerek alkalmazása azonban néhány mellékhatás jelentkezésével valószínűleg összefüggésbe hozható. Ezek a mellékhatások azonban nem általánosak (nem mindegyik jellemző az összes PPI-re illetve a teljes populációra), vagy csak nagy dózisú PPI hosszú időn át tartó szedésekor jelentkeznek.

A cytomegalovírus (CMV) colitis gyakori eltérés gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedők között, akik tartósan immunszuppresszív kezelés alatt állnak. Akkor kell gondolnunk rá, ha ezen betegeknél nem-típusos tünetek és eltérések jelentkeznek. Nagyon fontos, hogy immunszuppresszív kezelés alatt álló, IBD-ben szenvedő betegek lázas hasmenése esetén ne csak az alapbetegség aktiválódására gondoljunk, hanem merüljön fel esetleges opportunista kórokozók és az alapbetegséggel nem összefüggő egyéb kórképek lehetősége is.

A Clopidrogel kezelés alatt álló betegeknek gyakran írnak fel protonpumpa-gátlókat a gasztrointesztinális vérzések megelőzésére. A jelenlegi adatokból azonban az következtethető, hogy a monoterápiás kezeléshez képest a két szer kombinált alkalmazásával nő a kardiovaszkuláris adverz események aránya.

A GERD (gastrooesophagealis reflux betegség) és az IBS (irritábilis bél szindróma) tünetei közt gyakori az átfedés, a GERD non-erozív (NERD) formájában még gyakrabban jelennek meg IBS-szerű tünetek, mint az erozív (ERD) formában. Az IBS-szerű tünetek jelenléte befolyásolja a PPI kezelésére adott tüneti választ GERD esetén.

A Crohn betegség a gasztrointesztinális traktus krónikus gyulladásos betegsége, mely általában fiatal korban kezdődik és elkíséri a beteget egész életén át. Bár az emésztőrendszerben bárhol megjelenhet, mégis leggyakrabban a terminális ileumban és a vastagbélben fordul elő. Kialakulásának pontos okát, mechanizmusát nem ismerjük, de az utóbbi időben számos új adat került napvilágra, mely a szemléletünket alapvetően megváltoztatta.

A Helicobacter pylori (HP) az egyetlen ismert baktérium, mely a gyomorban szaporodni képes. Az emberek nagy részében ez életük végéig tünetmentes, azonban súlyos kórképek kialakulását provokálhatja, mint peptikus fekély, gyomorrák, vagy gyomor-lymphoma. Tudásunk szerint három tényező határozza meg, hogy a fenti kórképek kialakulnak-e: a baktérium virulenciája, azok speciális virulencia faktorai, a gazdaszervezet tulajdonságai és bizonyos környezeti faktorok.

A gyomor carcinoma kialakulásának lépéseit még a H.pylori felfedezése előtt leírták: atrófiás gastritis, intesztinális metaplázia, diszplázia, malignus tumor.

A GERD diagnózisa egyszerű, ha a páciensnek olyan tipikus tünetei vannak, mint a gyomorégés, regurgitáció, vagy ha az endoszkópos vizsgálat az oseophagitis egyértelmű jeleit mutatja (pl. hámerózió). Azonban a GERD-hez kapcsolódó légzési tüneteknél a tipikus emésztéssel kapcsolatos tünetek gyakran hiányoznak, ez a helyzet megfelel az ún. ’csendes/néma GERD-nek’.

A nonsteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) gyógyszereket rendkívül gyakran alkalmazzuk izületi, mozgásszervi panaszok miatt és kardiovaszkuláris protekció céljából.

A hepatorenális szindróma (HRS) súlyos májbetegség (elsősorban májcirrhosis) során kialakuló prerenális veseelégtelenség. Fő oka, hogy a portális nyomás növekedésével, a szpanchnikus erek tágulatával párhuzamosan egy keringés átrendeződés jön létre, mely miatt a szplanchnikus területen hiperdinámás keringés alakul ki, míg a szisztémás keringésben relatív hipovolémia jön létre.