gasztroenterológia

A Helicobacter pylori (HP) az egyetlen ismert baktérium, mely a gyomorban szaporodni képes. Az emberek nagy részében ez életük végéig tünetmentes, azonban súlyos kórképek kialakulását provokálhatja, mint peptikus fekély, gyomorrák, vagy gyomor-lymphoma. Tudásunk szerint három tényező határozza meg, hogy a fenti kórképek kialakulnak-e: a baktérium virulenciája, azok speciális virulencia faktorai, a gazdaszervezet tulajdonságai és bizonyos környezeti faktorok.

A gyomor carcinoma kialakulásának lépéseit még a H.pylori felfedezése előtt leírták: atrófiás gastritis, intesztinális metaplázia, diszplázia, malignus tumor.

A GERD diagnózisa egyszerű, ha a páciensnek olyan tipikus tünetei vannak, mint a gyomorégés, regurgitáció, vagy ha az endoszkópos vizsgálat az oseophagitis egyértelmű jeleit mutatja (pl. hámerózió). Azonban a GERD-hez kapcsolódó légzési tüneteknél a tipikus emésztéssel kapcsolatos tünetek gyakran hiányoznak, ez a helyzet megfelel az ún. ’csendes/néma GERD-nek’.

A nonsteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) gyógyszereket rendkívül gyakran alkalmazzuk izületi, mozgásszervi panaszok miatt és kardiovaszkuláris protekció céljából.

A hepatorenális szindróma (HRS) súlyos májbetegség (elsősorban májcirrhosis) során kialakuló prerenális veseelégtelenség. Fő oka, hogy a portális nyomás növekedésével, a szpanchnikus erek tágulatával párhuzamosan egy keringés átrendeződés jön létre, mely miatt a szplanchnikus területen hiperdinámás keringés alakul ki, míg a szisztémás keringésben relatív hipovolémia jön létre.

A hepatorenális szindróma (HRS) egy funkcionális veseelégtelenség, mely súlyos májbetegséghez (cirrhosis, alkoholos hepatitis, májáttétek) kapcsolódik.

Dátum: 2011. 04. 29-30.
Helyszín: Novotel Budapest Centrum - Budapest, Rákóczi út 43-45.

Dátum: 2011. 04 08-10.
Helyszín: Ramada Hotel & Resort Lake Balaton, Balatonalmádi Bajcsy-Zsilinszky u. 14.

Vérző peptikus fekélyek ellátása során az endoszkópos vérzéscsillapítás alapvető. Az in vitro kísérletek során az feltételezhető, hogy a gyomor kémhatásának neutralizálása, ezzel a pepsin aktivitásának kiiktatása stabilabb véralvadék kialakulásához vezet.

Az első protonpumpa-gátló (PPI), az omeprazole, 1989-ben került piacra, és minden addigi gyógyszernél hatékonyabban volt képes csökkenteni a gyomorsav-szekréciót. Azóta számos készítmény jelent meg a csoporton belül: lansoprazole, panoprazole, rabeprzole, esomeprazole. Sőt vannak intrvénásan alkalmazható formák is.

Egyszeri alkoholfogyasztás esetén a LES ellazul, a nyelőcsőperisztaltika romlik. Refluxos betegekben a gyakran reguritálódó sav miatt érzékennyé vált nyálkahártya (elsősorban a tömény) alkohollal való érintkezés során fájdalommal reagálhat. Tehát az alkohol a refluxos tüneteket fokozza, de önmagában az alkalmi alkoholfogyasztás nem okoz refluxbetegséget. Más a helyzet rendszeres alkoholfogyasztókban.

A gastrooesophagealis reflux gyakori jelenség, enyhébb-súlyosabb formában a populáció kb. 20%-át érinti. Hátterében a nyelőcső alsó záróizmának (LES) működési zavara áll. Élénk kutatások folynak a működési zavar okának tisztázása céljából. Számtalan tényező hajlamosító szerepét vetették fel, melyek egy részéről sikerült is igazolni, hogy hozzájárulnak a GERD kialakulásához, de ezek egyike sem bizonyult meghatározó erejűnek. Hajlamosító faktorként tartják számon az alkoholfogyasztást.

Májbetegséghez kapcsolódó diabetes (ún. hepatgén diabetes) kialakulásában döntő jelentősége van az inzulinrezisztencáinak.