háziorvostan

A nátrium-glükóz-kotranszport fehérje 2 gátlók (SGLT-2s) a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél pozitív összefüggést mutattak mind a renalis, mind a kardiovaszkuláris kimenetellel. Azonban az összefüggés SGLT-2is és a 2-es típusú cukorbetegségben és akut vesebetegségben (AKD) szenvedő betegek körében lévő kimenetel továbbra is tisztázatlan.

Amikor felmerül az axiális spondyloarthritis (SpA) gyanúja, a beteget lehetőség szerint azonnal beutalják reumatológushoz. Ez a folyamat azonban a világ egyes részein több hétig, akár hónapokig is eltart, hogyan kezelhetik addig az alapellátásban dolgozó orvosok az ilyen típusú, krónikus hátfájással küzdő betegeket? Mi az alapellátó orvos szerepe hosszú távon a fenti betegséggel diagnosztizált személy kezelésében? A Medscape Medical News dr. Marina Magrey reumatológus és dr. Debra Leizman általános belgyógyász szakorvos tanácsát kérte.

A hipochondria, más néven egészségügyi szorongásos zavar egy elterjedt, de aluldiagnosztizált pszichiátriai probléma, amelyet a súlyos és progresszív fizikai rendellenességekkel kapcsolatban táplált, tartós aggodalom jellemez. A hipochondriázisban szenvedő emberek halálozási kockázata azonban nem ismert.

Szívszorító déjà vu-t keltő képek jelentek meg a közösségi médiában Kínából, amint túlzsúfolt kórházi várótermekben intravénás infúzióra kötött kisgyermekek kapnak éppen folyadékot. Alighogy feleszmélt a világ a koronavírus-járványból, a légúti megbetegedések hirtelen megnövekedett számáról érkeznek hírek Kínából, ami aggodalomra ad okot.

Boríthatja a szabadságterveket az új COVID-variáns, a JN.1?

A daganatos betegségek diagnosztizálása után emelkedik az öngyilkosságok aránya. A közelgő halál tudatából fakadó egzisztenciális szorongás jól ismert a dganatos betegeknél. Egy tanulmány hipotézise szerint az öngyilkosság kockázata és a daganat prognózisa között összefüggés áll fenn, és a prognózis öngyilkossági hajlamra gyakorolt hatása az eleve nagyobb öngyilkossági hajlammal rendelkező személyek esetében a legjelentősebb.

Úgy tűnik, hogy a bél- és vizeletmikrobióta változásai kulcsszerepet játszanak a vesekövek kialakulásában, ami arra utal, hogy a modulátorok, például a rossz étrend és az antibiotikum-használat elkerülése segíthet a vesekő kiújulásának megelőzésében.

Egy új tanulmány szerint az emlőrákban szenvedő nők között gyakoriak az alvásproblémák, ami sokszor rosszabb fizikai, illetve pszichés állapottal jár együtt. A gyenge alvásminőség, különösen az alvás rövid időtartama összefüggést mutat a rosszabb mentális egészséggel.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a vegán étrend a vegyes étrenddel szemben potenciális szív- és érrendszeri előnyökkel jár a jobb minőségű táplálkozás (zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, diófélék és magvak nagyobb mértékű fogyasztása) révén.

A Nyugat-Balkánon, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában megkérdezettek mintegy harmada használt antibiotikumokat az elmúlt évben recept nélkül - derül ki a Frontiers in Public Health című szaklapban 2023. novemberben közzétett felmérés eredményeiből. Az eredmény rávilágít az antimikrobiális rezisztenciával (AMR) kapcsolatos hiányosságokra az emberek körében, valamint arra, hogy sürgősen fel kell hívni a figyelmet az antibiotikumok helytelen és túlzott használatának következményeire.

Preklinikai vizsgálatok az aszpirin lehetséges szerepére utalnak a hasi aorta aneurizma (AAA) progressziójának lassításában és a repedés megelőzésében. Az aszpirin az AAA-hoz kapcsolódó klinikai előnyeire vonatkozó humán vizsgálatokból származó bizonyítékai azonban hiányoznak.

A COVID-vakcinák idén új formulát kapnak az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) 2023. szeptember 11-én bejelentett döntése szerint, ami a jelenleg keringő változatokra összpontosítja az erőfeszítéseket. A lépés kiszorítja a forgalomból a tavalyi kétkomponensű vakcinákat, mivel azok használatát a továbbiakban nem engedélyezik az Egyesült Államokban.

A halláskárosodás a kognitív károsodás és a demencia kialakulásának kockázati tényezője. Ez már régóta ismert, de vajon működne-e, ha javítanánk a hallásfunkciót? Ezt vizsgálták a The Lancet című szaklapban megjelent randomizált ACHIEVE tanulmányban. A kutatók 977, átlagosan 77 éves, kezeletlen halláskárosodással és alacsony kognitív károsodással rendelkező beteget randomizáltak. Ők vagy hallókészüléket, vagy oktatást kaptak. Három év elteltével nem volt különbség a globális kognitív funkciókban, amelyeket neuropszichológiai tesztek sorozatával mértek. A kognitív hanyatlás fokozott kockázatának kitett betegek esetében azonban a hallókészülék jelentős előnyöket jelentett.