jogi aktualitások

A hibás termékekért való felelősségről szóló uniós irányelv (Tanács 85/374/EGK irányelve) a vétkesség nélküli felelősség elvét fogalmazza meg, amely szerint a termék gyártója felel a termék hibája által okozott kárért.

Vannak jogesetek, ahol a beteg elveszítve a kontrollt irreális kártérítési követelésekkel lép fel, ilyenkor az ügyvéd kollégáknak van nagyfokú felelőssége, atekintetben, hogy milyen reális esély mutatkozik a per megnyerésére, hiszen a vesztes peres félnek kell a perköltségeket állni.

Jogesetünk felperesének fia kamrai sövényhiánnyal született, melyhez pectus excavatum (tölcsérmell) elnevezésű mellkasdeformitás is társult.

Az egészségügyi ellátás során bekövetkező szabálysértés miatt a sérelmet szenvedő beteg, illetve hozzátartozója jogosult kártérítési keresetet indítani. A kártérítési keresetet, mint felperes nyújtja be az egészségügyi intézmény, mint alperes ellen. Tehát a perben a felek általában a beteg/ hozzátartozói, illetve az egészségügyi intézmény.

Egy tavaszi napon az akkor 26 esztendős felperes hajnali 4 órakor többször hányt, majd erős nyomó jellegű mellkasi fájdalmat érzett, mely kiterjedt az egész mellkasra és mindkét karba sugárzott.

A megfelelő orvosi kommunikáció nagyban hozzájárulhat az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó kártérítési keresetek elkerüléséhez.

Az egészségügyi stratégia kialakítása az Európai Unión belül a nemzeti jogalkotás hatáskörébe tartozik.Ugyanakkor az Unió is megfogalmazta a maga stratégiailag fontosnak tartott területeit.

A Loss of chance kifejezés egy különleges problémát azonosít be az angol jogban, a szerződésen kívül okozott károk területén. A jogi eljárás során hipotetikus végkifejlet(ek) kerül(nek) meghatározásra. Az eljárás célja bebizonyítani, hogy például az egészségügyi szolgáltatás során bekövetkező hiba megfosztotta-e a felperest olyan lehetőségtől, ami az életesélyeit, illetve az életét meghosszabbították volna

Amíg a polgári peres eljárások az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kár miatt az egészségügyi intézménnyel szemben indulnak, addig a büntetőeljárás vádlottja az orvos, mint magánszemély. Ez a fajta eljárás az, ami leginkább megviseli az érintetteket. A tét nem csekély, hiszen a büntetés: pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, vagy akár szabadságvesztés is lehet. Azonban le kell szögezzük, hogy nagyon ritka esetben kapott orvos szakmai szabályszegéséhez kapcsolódóan letöltendő szabadságvesztést.

Sokszor hajlamosak vagyunk arra, hogy egészségügyi kárként csupán a szemmel látható veszteséget fogadjuk el, úgymint a halálesetet, a test maradandó károsodását vagy a testi betegségeket. Arra azonban sokszor nem is gondolunk, hogy a lélek sérülései ugyanúgy nemvagyoni kárnak minősülnek és kártérítési igény jogalapja lehetnek.

A jogesetben szereplő beteg inzulinkezelésre szoruló cukorbetegségben, cukorbetegség veseszövődményében, magasvérnyomás-betegségben, koszorúér-elmeszesedésben, szívelégtelenségben szenvedett. Részben a cukorbetegség veseszövődménye, részben a szívelégtelenség testszerte vizenyőképződéshez vezetett. Az alperesi intézménybe kerülését megelőzően is jelentős testsúlyfelesleggel rendelkezett (utolsó kórházi észleléskor 107 kg).

2014. március 15-én lépett hatályba az új Polgári törvénykönyv, amely új szabályokat hozott a kártérítési felelősség témakörében. Az új Ptk. a kártérítési felelősség szabályozása körében több ponton igen lényeges változtatásokat vezet be. A legjelentősebb a szerződésen kívüli (deliktuális) károkozásért és a szerződésszegéssel (kontraktuális) okozott károkért való felelősség egymástól való elszakítása, a két felelősség egymástól független szabályozása.

A 2011. áprilisában elfogadott Alaptörvény és a korábbi Alkotmányunk is az alapvető szabadság jogok közé sorolja az ember élethez, méltósághoz, testi és lelki egészséghez való jogát. Ezekből az alapjogokból vezethető le az a kártérítésre irányuló igény, amely az úgynevezett műhiba perek tárgyát képezi.