kardiológia
Nem érdemes várni az ablációval!
A folyamatosan fennálló pitvarfibrilláció diagnózisa és a katéterablációs kezelés megkezdése között eltelt idő jelentős hatással van az eljárás sikerességére – írja egy új, a Circulation: Arrhythmia and Electrophysiology című folyóiratban megjelent tanulmány.
A rák első jele lehet a pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció (AF) gyakori aritmia, amelynek előfordulása az életkor növekedésével korrelációt mutat – 80 év felett már a 10%-ot is elérheti az előfordulás aránya. A szív- és érrendszeri megbetegedések (magas vérnyomás, billentyű betegség, szívelégtelenség) gyakran okoznak ritmuszavart, de más nem kardiovaszkuláris elváltozások is kiválthatnak pitvarfibrillációt: tüdő-, pajzsmirigy-, vesebetegség, cukorbetegség, valamint az elektrolit háztartás zavarai is vezethetnek ritmuszavarhoz. Mivel az AF jelentősen megemeli a stroke és a szívelégtelenség rizikóját, ezért ez hatással lehet a malignus betegségben szenvedők életkilátásaira és életminőségére.
A hét képe
A hét képén egy véna cava inferior (inferior vena cava=IVC) látható. - Forrás:
Figure1.
Mennyi gyógyszer az elég?
Az orvostudomány és a gyógyszerészet fejlődése egyre több tünet és betegség egyre több hatóanyaggal történő kezelését teszi lehetővé. Ennek következtében, a gyógyszerek interakciója, illetve a megjelenő mellékhatások előrejelzése a matematikai képletekkel leírható variációk száma is kezelhetetlenül nagy számot eredményez – és akkor még nem vettük figyelembe a páciensek egyediségét, az élvezeti szerek, a gyógynövény készítmények és bizonyos ételek hatását.
Antikoagulálás gasztrointestinális vérzés után
Az idősebb korosztályban, a gyakori társbetegségek miatt, sokszor nem könnyű a megfelelő terápia beállítása. A gyógyszerek mellékhatásai, illetve az egyes betegségekre szedett különféle gyógyszerek interakciói tovább nehezítik a korrekt kezelést.
Jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát a korai életkorban megjelenő cukorbetegség
Csaknem kétszer nagyobb eséllyel alakulnak ki szív- és érrendszeri betegségek azoknál a cukorbetegeknél, akiknél 40 éves kor előtt jelenik meg a betegség, azokkal a betegekkel összehasonlítva, akik csak ezen életkor felett betegszenek meg.
A súlycsökkentő műtétek mérséklik a szívbetegségek kockázatát
A PLOS Medicine egyik legújabb számában közzétett kutatás szerint a súlycsökkentő műtéteknek számos előnye van azok körében, akiknek 40 feletti a testtömegindexe.
A pitvarfibrilláció különbséget tesz-e a nemek között?
A tudományos vizsgálati eredmények napi gyakorlatba ültetése pácienseink érdeke, az ördög azonban sokszor a részletekben rejlik.
Háromdimenziós MRI-vel előre jelezhető lehet a stroke kockázata cukorbetegekben
Háromdimenziós MRI segítségével megfelelően felmérhető a nyaki verőerek állapota 2-es típusú cukorbetegekben, így például kideríthető, hogy jelen van-e ezekben az erekben plakkon belüli vérzés. A vizsgálat elvégzése a cukorbetegek későbbi stroke kockázatának előrejelzésében segíthetne – hangzott el az Észak-Amerikai Radiológus Társaság idei éves konferenciáján Torontóban.
Az intenzív vérnyomáscsökkentés javítja a kimeneteleket
Egy új szisztémás áttekintés és meta analízis eredménye szerint a vérnyomás intenzív, a jelenleg javasolt célérték alá történő csökkentése nagyobb vascularis védelmet nyújt, főként a cardiovascularis kimenetelek szempontjából erősen veszélyeztetett betegek számára. A pekingi Egyetem Dr. Xinfang Xie vezetésével készült tanulmányának eredményeit a Lancet orvosi szaklap online kiadása közölte.
„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”
A betegellátás során az egészségügyi személyzet minden tőle telhetőt igyekszik megtenni a betegek állapotának javítása, az egészség helyreállítása érdekében. Bármekkora is a ránk nehezedő nyomás (tömeg a váróban, túlóra stb.), a pillanatnyi és közeli veszélyek elhárításán túl, nem szabad megfeledkeznünk pácienseink hosszú távú jólétének elősegítéséről sem.
Szívbetegségekre hajlamosíthat, ha többet alszunk hétvégenként, mint hétköznap
Abban az esetben, ha belső biológiai óránk ritmusa nem esik egybe a hagyományos, 9-től 5-ig tartó munkarenddel – vagyis magunktól később kelnénk, mint reggel 6-7 óra – akkor hosszú távon olyan metabolikus kockázati tényezőkkel kell számolnunk, amelyek hajlamosabbá tesznek bennünket a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek kialakulásának magasabb kockázatára – írja a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism egyik legújabb cikke.
A hét képe