kardiológia
A fiatal MI betegek testvéreinek egyötödénél áll fenn major coronaria stenosis
Egy prospektív kohorsz tanulmány során a középkorú myocardialis infarctusban (MI) szenvedő betegek hasonló korú, cardiovascularis tünetektől mentes testvéreinél a coronaria CT angiographia (CCTA) vizsgálat nagy arányban mutatott ki szignifikáns coronaria laesiókat.
Ok-okozati kapcsolat áll fenn az elhízás jelenléte és a pitvarfibrilláció kialakulása között
Amerikában és más nyugati országokban párhuzamosan nő az elhízottság és a pitvarfibrilláció gyakorisága. Mára bőséges bizonyíték gyűlt össze amellett, hogy a két probléma összefügg egymással. De vajon kijelenthetjük-e, hogy ok-okozati kapcsolat áll fenn közöttük?
A Life's Simple 7 és a vénás thromboembolia kockázata
A tanulmány az Amerikai Szív Társaság (American Heart Association, AHA) Life's Simple 7 mérési rendszer és a vénás thromboembolia (VTE) kockázata közti korrelációt vizsgálta.
Az erektilis diszfunkció és az EGFR alapján előre jelezhető a cardiovascularis betegség
Egy török kutatás szerint az erektilis diszfunkció (ED) jelenléte és súlyossága, valamint az alacsony glomeruláris filtrációs ráta (EGFR) alapján előre jelezhető a coronaria arteria betegség (CAD) valószínűsége. A CAD ilyen korai felismerése potenciálisan életmentő lehet, hiszen lépeseket tehetünk a szívroham esélyének csökkentése érdekében.
Ismét egy régi téma - új megközelítésben: Mit tudunk a pitvarfibrilláció progressziójáról?
A pitvarfibrilláció (PF) kialakulását követően a betegség eleinte gyakran paroxismális, majd perzisztenssé, végül permanenssé válik. A 2003-ban megjelent tanulmányok alapján (AFFIRM és RACE vizsgálatok) felvetődött, hogy a szinusz ritmus fenntartása, illetve a frekvencia kontroll között nincs lényeges különbség. Az újabb elemzések alapján azonban ez a megállapítás megkérdőjeleződött, majd igazolódott, hogy a progrediáló szívelégtelenség és a pitvarfibrilláció között összefüggés van, mely ráadásul a mortalitásra is hatást gyakorol.
Szívelégtelenség megtartott szisztolés funkcióval
Szívelégtelenségben szenvedő páciensek esetében egészen a közelmúltig elsősorban a csökkent szisztolés bal kamra funkciót, az alacsonyabb ejekciós frakciót kerestük (HFrEF), melyet többek között szívinfarktus utáni állapot, genetikai tényezők, toxikus ártalmak, infektív ágensek is okozhatnak.
Pitvarfibrilláció katéterablációs kezelése folyamatos NOAC terápia mellett, TEE vizsgálat mellőzésével – korai tapasztalatok
Azon betegeknél, akik legalább 4 hónapon keresztül új orális antikoaguláns (NOAC) kezelésben részesültek, úgy is alkalmazható a pitvarfibrilláció ablációs kezelése, hogy a kezelés teljes ideje alatt továbbra is megkapják az új orális antikoagulánsokat.
Műtéti kockázat időseknél – van-e határ?
Sebészeti ellátásra kerülő idős emberek esetében, sokszor nehéz megbecsülni a beavatkozás hasznát és kockázatát. A túlzott óvatosság a javulás lehetőségétől foszthatja meg a beteget, egy kis hasznot eredményező beavatkozás viszont felesleges veszélybe sodorhatja a pácienst.
A kéz szorítóerejének csökkenése előre jelezheti a miokardiális infarktus és a stroke kockázatát: a PURE vizsgálat
A kéz csökkent szorítóereje (grip strength) alapján következtetni lehet a kardiovaszkuláris és egyéb okokból bekövetkező elhalálozások megnövekedett kockázatára a felnőtt (35 és 70 év közötti) népességben – írja a PURE (Prospective Urban-Rural Epidemiology) vizsgálatról szóló összefoglalójában a Medscape orvosi portál.
Hasznos vagy veszélyes az abláció alatti nyelőcső monitorozás?
A pitvarfibrilláció (AF) ablációját végző orvosok két kategóriába sorolhatók: akiknek volt már atrio-oesophagealis fistulás betege és akiknek nem.
A hét képe
A hét képe: Cardiomegalia - Forrás:
Figure 1.
„Pénz vagy élet, na meg egy kis vegyészkedés“
80 éves férfi, jelenleg nyugdíjas vegyészmérnök. Korábban aktívan sportolt, jelenleg is heti két alkalommal teniszezik. BMI: 24. Szociális status: rendezett családi körülmények, feleségével él együtt – aki nyugdíjas gyógyszerész. Kórelőzményében 20 éve ismert és kombinált antihypertensiv kezelést igénylő hypertonia. 2001-ben háti dorsalis régióból basalioma eltávolítás történt. 2008-ban prostata adenocarcinoma miatt prostatectomián esett át.
Az antikoaguláns terápia eredményességét befolyásoló tényezők – tanulságok egy eset kapcsán
66 éves férfi anamnézisében jelentős belszervi betegség nem szerepel, rendszeresen gyógyszert nem szedett. Kórházi felvételét megelőzően 4 nappal kerti munkát követően jobb alsó végtagi fájdalom, majd combtőig terjedő duzzanat jelentkezett.