kardiológia

Preklinikai vizsgálatok eredménye szerint a Sydney Egyetemen felfedezett új eljárás megváltoztathatja a szívroham kezelését, mivel erősíti a szív funkcióit és csökkenti a szívrohamot követő hegesedés mértékét. A tudományos áttörést jelentő felfedezésről a Science Translational Medicine számolt be.

A kardiológia számos területén már igazolódott, hogy a különböző kórképek nők és férfiak esetében eltérő lefolyással és kórjóslattal rendelkeznek. A stroke és a pitvarfibrilláció is nemekre specifikus sajátosságokkal rendelkezik.

Az elöregedő népesség szaporodó egészségügyi problémái nagy terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre. A kezelésre fordítandó költségek az egész társadalomra kihatnak. A súlyosabb betegségek megelőzése ezért rendkívül fontos: a korai diagnózis birtokában megfelelő kezeléssel megakadályozható vagy lassítható az állapotromlás, így jobb életminőségben, hosszabb ideig aktív életet élhetnek az idősebbek.

P. T. 78 éves nőbeteg. Körülbelül 20 éve magasvérnyomás-betegsége van, 2008 óta ismert paroxismális pitvarfibrillációja. Diabetes mellitus, stroke nem szerepel a kórelőzményben.

K. I. 52 éves férfi. Kórelőzményben 3 éve ismert hypertonia szerepel, kis dózisú ACE-gátló és betablokkoló, valamint statin terápiában részesül. Egyéb gyógyszert nem szed.

A Nemzetközi Stroke Napon, október 29-én, mintegy 500 000 ember hívta fel a figyelmet arra, hogy a pitvarfibrilláció aluldiagnosztizált, az alulkezelt szívritmus zavar pedig megnöveli a stroke kocázatát. A pitvarfibrillációhoz kapcsolódó keringészavar, súlyos következményekkel járhat, és mindent meg kell tenni ennek csökkentésére.

Hosszabb ideig fennálló mellkasi fájdalom esetén a betegeknél nagyobb valószínűséggel következik be szívroham, mint azoknál, akiknél a mellkasi fájdalom rövidebb ideig tart. – olvasható a Critical Pathways in Cardiology szeptemberi kiadásában megjelent tanulmányban.

A glucocorticoidok a medicina számos területén, széles körben alkalmazott gyógyszerek jól meghatározott indikációs területeken. A gyógyszerek használatát sajnos igen sok mellékhatás korlátozza, de bizonyos kórállapotokban javulás kizárólag glucocorticoid terápia alkalmazásával várható. Az inhalációs és localis szteroid terápia elterjedése a szisztémás kezeléssel szemben a mellékhatások csökkenését eredményezte.

A széles körben elterjedt tüdőbetegségek, különösen a krónikus obstruktív tüdőbetegég (COPD), illetve az asztma és a tüdőembólia tüneteinek hasonlósága – nehézlégzés, köhögés, tachycardia, mellkasi fájdalom, véres köpet stb. – jelentősen megnehezíthetik a korrekt diagnózis felállítását.

Az 58 éves, vasúti mérnök férfibeteg a K-vitamin antagonista kezelés mellékhatásai miatt és az ehhez kapcsolódó problémákkal jelentkezett kezelőorvosánál.

Az Európai Kardiológus Kongresszuson 2013. szeptemberben mutatta be Emma Svennberg (Danderyd Egyetemi Kórház, Svédország) a STROKESTOP tanulmány előzetes eredményeit. A vizsgálat során arra a kérdésre keresik a választ, hogy amennyiben felderítik a pitvarfibrillációban szenvedő betegeket, az csökkenti-e a majdani stroke előfordulási kockázatát.

T. I. 75 éves nőbeteg. Kórelőzményéből kiemelendő kezelt hypothyreosis, hiatus hernia, 15 éve ismert diabetes mellitus, inzulinnal kezelve, hypertonia. 2004-ben anginak miatt coronarographias vizsgálata volt, amely mindhárom koszorúsér signifikans stenosis-át igazolta, ezért ACBG műtét történt.

A tüdőembólia az egyik legrettegettebb kardiovaszkuláris betegség, megfelelő kezelés nélkül hirtelen halálhoz és jelentős egészségkárosodáshoz vezethet.