kardiológia

Dátum: 2011.01.21-22
Helyszín: 4200 Hajdúszoboszló, Mátyás király sétány 25.

A vérnyomásmérés körülményei jelentősen befolyásolják a kapott eredményt. Számos olyan tényező van, amelyet figyelembe kell venni a hypertonia betegség kimondása előtt.

Debrecen, DEOEC Szívsebészet Könyvtár - 2010. március 26-27.

Az elmúlt év során meghatározó előrelépések történtek az orvostudományban, a szív- és érrendszeri betegségek kezelése területén. Ezek az eredmények nemcsak az orvosok elismerését váltották ki világszerte, hanem újabb reményt jelentenek betegek millióinak, akik e gyakori betegségek valamelyikében szenvednek.

Egy átfogó prospektív kohorszvizsgálat során, melybe acut coronaria szindrómában szenvedő betegeket vontak be a protonpumpa-gátlók és a clopidogrel együttes adása rosszabb eredményeket hozott a kardiológiai szövődményeket illetően, mint a clopidogrel kezelés önmagában.

Az akut koronária szindróma fogalomkörébe tartozó kórképek a tünetek és a klinikai jelek tekintetében is heterogén betegségcsoportot alkotnak. Az instabil angina (UA – unstable angina) és az elektrokardiogramon látható ST szakasz elevációval nem járó myokardiális infarktus (NSTEMI - non-ST-elevation myocardial infarctus) EKG-eltérései nagyban hasonlóak, ezért érdemes ezeket egyszerre bemutatni.

Az egyik fő kockázati tényező a magas koleszterinszint. Noha a halálozások száma csökkent Magyarországon, a halálokok összetételében továbbra sincsen jelentős változás. 2008-ban még mindig minden második ember halálát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozta, ez pedig éppen a kétszerese a daganatos betegségek számának. A KSH adataiból az is kitűnik, hogy a nők jóval nagyobb veszélyben vannak ebben a tekintetben, különösen akkor, ha nem Nyugat-Magyarországon élnek. Összességében megállapíthatjuk, hogy továbbra sem figyelünk eléggé a koleszterinszintünkre és szívünk egészségére.

Magyar Kardiológusok Társasága 2010. évi Tudományos Kongresszusa

Kaliforniai kardiológusok egy csoportja megkérdőjelezi azoknak az evidenciáknak az erősségét, amelyekre alapozva a jelenleg érvényben levő amerikai irányelvek az akut koronária szindróma (acute coronary syndrome, ACS) korai szakaszában nagy dózisú statin terápia alkalmazását javasolják.

A mai szívgyógyászat bámulatosan eredményes, ebben pedig komoly szerepe van a mind bonyolultabb és költségesebb vizsgálati módszereknek is. A koszorúereket láthatóvá tevő komputeres tomográfia költséghatékonyságát az Amerikai Szívgyógyász Kollégium szakfolyóirata ismerteti.

Korábbi kutatások már kimutatták az összefüggést a szívbetegség és az alacsony D-vitamin szint között. Most azonban kiderült, hogy azok a magas vérnyomásban szenvedők, akik egy a D-vitamin kiválasztására ható génvariánssal rendelkeznek, kétszer nagyobb eséllyel lesznek szívbetegek, mint azok, akikben ez a génvariáns nem található meg.

A koszorúér-betegség ismert és eddig is figyelembe vett kockázati tényezői - magas vérzsír- és vércukorszint, magas vérnyomás, nagy testsúly és a dohányzás - mellé újabb, rizikót jelző adat csatlakozott: a szívburokban található zsírpárna mennyisége.

A koszorúér-elzáródás következtében kialakuló szívizomelhalás után fokozott az életveszélyes szívritmuszavarok kockázata, ezért évek óta sok beteg bőre alá beültetnek parányi defibrillátort, amely másodperceken belül hatékonyan működésbe lép. Egy évek óta folytatott vizsgálat adatai azt mutatták, hogy ez a beavatkozás nem javítja mérhetően az infarktus utáni kezelés eredményeit.