kardiológia

Hatalmas mennyiségű bizonyíték jelezte a felnőttkori depresszió és az energiaanyagcsere közötti összefüggést.

A COVID-19-et gyakran társították a thrombotikus szövődmények fokozott kockázatával. A stroke megnövekedett valószínűségéről is beszámoltak, bár ennek valódi előfordulása a COVID-19-es betegeknél jelenleg nem ismert.

A pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél magasabb az ischaemiás stroke kockázata. Az azonban még mindig nem ismert, hogy a sürgősségi osztályon lévő betegek esetében az akut pitvarfibrilláció (AAF) befolyásolhatja-e az akut ischaemiás stroke (AIS) kimenetelét.

A nirmatrelvir/ritonavir (Paxlovid) a korai COVID-19 tüneteket mutató, nagy kockázatú betegek számára változást hozott, de jelentős kölcsönhatásokat mutat az általánosan használt szív- és érrendszeri gyógyszerekkel, figyelmeztet egy új tanulmány.

Az eddigi legerősebb bizonyíték támasztja alá azokat a klinikai irányelveket, amelyek azt javasolják, hogy az endokarditisz nagy kockázatának kitett betegeknek antibiotikumot kell szedniük, mielőtt foghúzáson vagy más típusú szájsebészeti beavatkozáson esnének át - derül ki egy új tanulmányból, amely két módszertant használt.

A lipoprotein(a) [Lp(a)] potenciális okozati tényező az aortabillentyű-betegség patogenezisében. Az Lp(a) és az aortabillentyű-meszesedés (AVC) újbóli kialakulásának és progressziójának kapcsolatát azonban sohasem vizsgálták. A vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy vajon a magas Lp(a) szérumszint összefüggésbe hozható-e az AVC előfordulási gyakoriságával és progressziójával.

Bonyolult kérdés, hogy kinek kellene aszpirint szednie, és az ezzel kapcsolatos nyilvános üzenetek esetenként zavarosak, - mondta egy előadó a ’Heart in Diabetes CME’ konferencián.

Beszámolók jelentek meg a SARS-CoV-2 elleni messenger RNS (mRNS) alapú vakcinációt követően fellépő myocarditisről. Egy metaanalízis vizsgálat értékelte a SARS-CoV-2 elleni védőoltás beadását követő myocarditis és pericarditis kockázatát a vakcinakészítmény típusa, az oltóanyag dózisszám, a nem és az életkor szerint.

A demencia kockázata fokozódik a pitvarfibrillációban (’atrial fibrillation’; AF) szenvedő betegek esetében, bizonyos evidenciák azonban arra engednek következtetni, hogy a kockázat csökkenthető szinuszritmust helyreállító terápiákkal.

A magnézium jelenléte több mint 300 enzim működéséhez szükséges, és a hiánya a legkülönfélébb tünetekkel – köztük izomgörcsökkel, alacsony stressztűrő-képességgel – jár (1,2). Kardiovaszkuláris vonatkozásokat illetően a magnéziumhiány jelei és tünetei között említhető az aritmiák (köztük Torsade de pointes), a magas vérnyomás, a koronária spazmus, a csökkent miokardiális pumpafunkció, a digitálisz érzékenység, illetve a szívbetegségekben való elhalálozás kockázata (2).

Jelen áttekintés célja a diabéteszes vesebetegség és a szívelégtelenség (HF) kezelésére kifejlesztett új gyógyszerek vérnyomáscsökkentő hatásának vizsgálata. Összefoglalja azokat a lehetséges patofiziológiai mechanizmusokat, amelyek felelősek a hipertensio okozta célszervi károsodás enyhítéséért, és értékeli az ezekre az újabb gyógyszerekre vonatkozóan rendelkezésre álló klinikai adatokat.

A Brugada-szindróma (BrS) olyan örökletes szívbetegség, ami hirtelen szívhalálra hajlamosít azoknál a betegeknél, akiknek a szíve strukturálisan ép. A láz nemcsak az I-es típusú Brugada elektrokardiogram (EKG) jelére deríthet fényt, hanem kamrai arrhythmiákat is kiválthat.

Ebben a 126 betegből álló kohorszban, akiket a SARS-CoV-2 fertőzés poszt-akut következményei (’post-acute effects of SARS-CoV-2 infection’; PASC), vagy más néven hosszú-Covid (’long-Covid’) miatt utaltak be kardiológiai klinikára, az értékelés a betegek 23%-a esetében vezetett cardiovascularis megbetegedés (CVD) diagnózisához.