képalkotó diagnosztika

Ma már talán senki számára nem jelent újdonságot, hogy mennyire fontos az esetlegesen kialakulóban lévő emlődaganatok időben történő felismerése. A formálódó tumorok korán felismerve teljes mértékben eltávolíthatóak, a legfontosabb így mindenképpen az, hogy 45 éves életkor felett minden hölgy legalább kétévente részt vegyen a mammográfiás vizsgálatokon. A digitális mammográfok ma már lehetővé teszik, hogy a korábbiaknál alacsonyabb sugárdózissal is olyan képet kapjanak a radiológusok, amelyen az emlőszövet összes fontos részlete megfelelően elemezhető.

A japán Tohoku Egyetem kutatói új módszert dolgoztak ki az emlőtumor detektálására, melynek lényege, hogy a mammográfiát ultrahangvizsgálattal kombinálják.

A betegbiztonsági konferencián elhangzott Thodoris Kravvas előadását tekintheti meg az alábbi videon.

John W. Belliveau és kutatócsoportja 1991-ben publikálta az emberi agy első, funkcionális mágneses rezonanciával (fMRI) végzett képalkotó vizsgálatának eredményeit, amelyben vizuális ingerlést követően mérték az agy aktivitását. Azóta 25 év telt el: az fMRI vizsgálatok ma már lehetővé teszik, hogy behatóan tanulmányozzuk az agy különféle funkcióinak hátterében álló mechanizmusokat, és fényt derítsünk az agy funkcionális neuroanatómiájának korábban nem ismert részleteire.

A hatalmas méretű adathalmazok – 'big data' – elemzése egyre fontosabb az orvosi képalkotásban, és bár a radiológusok számára mindez még viszonylag új feladat, hamarosan alapvetően át fogja alakítani a mindennapi munkájukat. Miért fontos, hogy a radiológusok is aktív résztvevői legyenek a nagy mennyiségű adatok előállításának, megosztásának és elemzésének?

A radiológia izgalmas szakterület, és az elkövetkezendő években az orvostudomány számos területének fejlődéséhez fog elvezetni. A radiológia modalitások technológiai fejlődése a diagnosztikában új távlatokat nyit, és a jövőben ma még elképzelhetetlen diagnózisokat tesz lehetővé. Dimitris Moulavasilis, az Affidea vezérigazgatója cikkünkben a radiológia és a képalkotó diagnosztika jövőjét elemzi.

Hasi, emésztési panaszok esetén a gasztroenterológus számára a további vizsgálatok elbírálása, ill. a beteg követése szempontjából alapvető jelentőségű vizsgálat a hasi ultrahang.

Egy floridai kórház orvosai egyetlen bemetszés nélkül, minden eddiginél közelebbről szemügyre vehetik a belső szerveket a General Electric vállalat következő generációs test szkennerének segítségével, amely nagyfelbontásban készíti a felvételeket a csontokról, vénákról és a belső szervekről. Lenyűgöző felvételek következnek.

Az Európa-szerte működő Affidea egészségszolgáltató hálózat lengyelországi Otwock városában lévő központja interdiszciplináris tudományos projektet indított azzal a céllal, hogy felfedje egy múmiát rejtő ókori szarkofág és további 41 ősi lelet titkát.

Nemcsak a menekültek, hanem az új orvosi eljárások befogadására is kevés a hajlandóság. Egyik sem pusztán pénzkérdés.

A mammográfia speciális lágyrész diagnosztikai eljárás. A vizsgálat során a szórt sugárzás csökkentése, a képminőség javítása érdekében az emlőt komprimálva készítünk felvételeket az mirigyállományról, 25-30 kV energiájú röntgensugár tartományban.

Az MR (mágneses rezonancia) képalkotás az 1970-es évek nagy jelentőségű felfedezése volt, működésének alapja az 1946-ban leírt ún. mágneses magrezonancia fenomén. A klinikai gyakorlatban az 1980-as években terjedt el.

Ultrahangnak nevezzük a 20.000 Hz feletti tartományba eső hullámokat, melyek az emberi fül számára már nem hallhatóak. Az orvosi diagnosztikában általában a 2-16 MHz tartományba eső hullámokat alkalmazzuk. Ebben a frekvencia tartományban az ultrahangok biológiai károsodást nem okoznak.