klinikai onkológia

Új célzott terápia glióma kezelésére

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) jóváhagyta a vorasidenib (Voranigo, Servier) alkalmazását bizonyos izocitrát-dehidrogenáz (IDH) mutáns diffúz gliomák kezelésére, ami az első célzott terápia jóváhagyását jelenti az ilyen típusú agydaganatokra. Konkrétan az IDH1 és IDH2 szájon át szedhető célzott gátlóját engedélyezték a műtétet követően olyan felnőttek és 12 éves vagy idősebb gyermekek esetében, akiknek 2-es fokozatú asztrocitómájuk vagy oligodendrogliomájuk van, és érzékenyek az IDH1 vagy IDH2 mutációjára. Az FDA szerint a műtét magában foglalja a biopsziát, a részleges reszekciót vagy a teljes reszekciót.
2024.09.23. Neurológia

Irányított kommunikáció daganatos betegségben

A súlyos megbetegedésre vonatkozó beszélgetések (SIC), amelyek a páciensek által fontosnak tartott értékeket, célokat és ellátási preferenciákat tárnak fel, csökkentik a szorongást illetve a depressziót, és javítják az életminőséget, de daganatos betegek esetében viszonylag ritkán kerül rá sor. A klinikusok és/vagy betegek számára kidolgozott, viselkedésalapú kommunikációs stratégiák növelhetik a SIC gyakoriságát.
2024.09.11. Klinikai onkológia

Jóindulatú petefészekciszták: spontán módon szűnnek?

A petefészekciszták gyakoriak. A nagy többségük jóindulatú, és a jóindulatú ciszták több mint háromnegyede 5 év, vagy rövidebb idő alatt megszűnik. Több mint három évtizede a Kentucky Egyetem petefészekrák-szűrési vizsgálata során csaknem 48.000, 30 évnél idősebb nőnél végeztek sorozatos transzvaginális ultrahangvizsgálatot (TVUS) ingyenesen. E nők közül több mint 2600-nál (5,5%) találtak új petefészekcisztát.

Az öngyilkosság jelei és kockázata a rák diagnózisát követően

A daganatos betegségek diagnosztizálása után emelkedik az öngyilkosságok aránya. A közelgő halál tudatából fakadó egzisztenciális szorongás jól ismert a dganatos betegeknél. Egy tanulmány hipotézise szerint az öngyilkosság kockázata és a daganat prognózisa között összefüggés áll fenn, és a prognózis öngyilkossági hajlamra gyakorolt hatása az eleve nagyobb öngyilkossági hajlammal rendelkező személyek esetében a legjelentősebb.
2024.01.15. Pszichiátria

Megjósolható-e a hasnyálmirigyrák kockázata?

1990-2018 között a hasnyálmirigyrák előfordulási aránya Franciaországban a férfiak esetében átlagosan évi 2,7%-kal, a nők esetében pedig - ami még jelentősebb - évi 3,8%-kal nőtt. A felgyógyulás prognózisa továbbra is nagyon rossz, a nettó 5 éves túlélési arány 10% alatt van. A klasszikus kockázati tényezők (cukorbetegség, dohányzás, elhízás, alkohol) jól ismertek. Hasonlóképpen, a betegség családban történő előfordulása kilencszeresére növeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát. Becslések szerint a hasnyálmirigyrák kialakulásában szerepet játszó hajlamosító gének 90%-át még nem azonosították.
2024.01.12. Gasztroenterológia

Alvásproblémák emlőrákban

Egy új tanulmány szerint az emlőrákban szenvedő nők között gyakoriak az alvásproblémák, ami sokszor rosszabb fizikai, illetve pszichés állapottal jár együtt. A gyenge alvásminőség, különösen az alvás rövid időtartama összefüggést mutat a rosszabb mentális egészséggel.

A vastagbélrák fokozott kockázata akut vakbélgyulladás után

Az akut vakbélgyulladás a leggyakoribb sürgősségi műtétet igénylő emésztőrendszeri betegség. A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés Franciaországban. Az akut vakbélgyulladás után a vastagbélrák fokozott kockázata feltételezhető. Egy vizsgálat célja az volt, hogy egy országos elemzésben felmérjék a vakbélgyulladás utáni vastagbélrák miatti kórházi kezelés gyakoriságát.
2024.01.05. Klinikai onkológia

Daganat-kockázat immunmediált betegségekben

Korlátozott adatok állnak rendelkezésre az immunszuppresszív terápia alkalmazásának biztonságosságáról immunmediált betegségekben, rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő egyéneknél, különösen az újabb biológiai és kismolekuláris kezelések esetében.
2023.12.26. Klinikai onkológia