klinikai onkológia

A Journal of Urology című folyóirat júliusi számában megjelenő szerkesztői állásfoglalás alapján lezárható az arról folytatott vita, hogy melyik sebészeti eljárás tekinthető a leghatékonyabbnak a prosztatadaganatok eltávolításában.

A 60 éves nőbeteg 2 hónappal ezelőtt felső ínyt ért tompa traumát szenvedett, melyet követően kialakult, azóta is fennálló fekete elszíneződés miatt jelentkezett orvosánál. Panaszai nem voltak, nem ivott, nem dohányzott.

Az IBS kutatóinak munkája révén jelentős áttörés következhet be a vastagbélrák jövőbeni kezelésében, konkrétan azon betegek számára, akik DNS mismatch repair hiányos tumorban szenvednek.

A prosztatadaganatok premalignus állapotai, például a proliferatív gyulladásos atrófia (PIA) vagy a prosztata intraepiteliális neoplázia (PIN) betekintést adnak a daganatok kialakulásának kezdeti lépéseibe – ezek az állapotok szolgálnak a további elváltozások kiindulópontjaként. A gyulladásos etiológia, és ehhez kapcsolódóan a rekurrens prosztatitisz, valamint a reaktív strómából és beszűrődő immunsejtekből érkező heterogén jeladás a daganat sejtek citokin addikciójához vezethet, ideértve egy daganatos folyamatot elindító sejtpopulációt, amelyek daganat- őssejtekként (cancer stem cells CSCs) is ismeretesek. Milyen fő feltételezések léteznek jelenleg a prosztatadaganatok kialakulására vonatkozóan?

Egy randomizált többközpontú tanulmány szerint a tigecyclin hozzáadásával kombinált piperacillin-tazobactam terápia biztonságos és hatékony a febrilis neutropenia kezelésére a magas kockázatú, hematológiai malignitásban érintett betegeknél.

Megnyílt az esély egy univerzális rákszérumra, miután a kutatók felfedezték, hogyan lehetséges áthuzalozni az immunsejteket, hogy azok bármilyen típusú betegséggel megküzdjenek. A Nature-ben megjelent tanulmánynak 26 szerzője van. A potenciális új terápia úgy működik, hogy a megfelelő genetikai kódot apró részecskékben juttatják be a szervezetbe.

A Cambridge és a Bath Egyetem új kutatása alapján a gének között található ún. junk, „hulladék” DNS feltehetőleg szerepet játszik az emlőtumor szupressziójában.

A Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint egy, a szervátütetéshez használt gyógyszer növeli a központi idegrendszert (CNS) érintő lymphoma kockázatát a szolid szervtranszplantáción átesett betegek szervezetében.

Delores 62 éves beteg, akinél eredetileg IIB stádiumú emlődaganatot diagnosztizáltak, és aki a túlélés során jelentkező tünetek, köztük perifériás neuropátia, és a hormonterápiával összefüggő tünetek kezelésére palliatív gondozásban részesült. A következő 5 évben Delores jól érezte magát és betegségmentes állapotban maradt. Azonban 10 év elteltével a betegsége kiújult. Az új kemoterápiás ágenseknek köszönhetően ismét remissziót ért el.

Javítható-e az életvégi döntésekkel kapcsolatos orvos-beteg párbeszéd rövidfilmek és a párbeszéd irányítását célzó javaslatok segítségével? A Palliatív Onkológiai Gondozás 2015-ös szimpóziumán (Palliative Care in Oncology Symposium) elhangzott beszámoló szerint igen.

Napokkal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a feldolgozott húskészítményeket a cigarettával és azbeszttel azonos humán karcinogén kategóriába sorolta, és az egész világ döbbenten értesült a kolbász és a szalonna rákkeltő hatásáról, a kérdés tisztázása érdekében a WHO nyilatkozatot tett közzé.

Delores 62 éves és ráktúlélő. Minél hamarabb fel szeretne épülni, hogy visszamehessen dolgozni. Orvosai felvetik neki a palliatív gondozás lehetőségét, de hallani sem akar róla, mondván, hogy az csak haldoklóknak való. Mit válaszolna a betegnek?

Egy új tanulmány eredményei szerint a szervtranszplantáción átesett betegeknél nő a melanoma kialakulásának kockázata, és még nagyobb mértékben emelkedik a betegségből adódó halálozás kockázata azokhoz képest, akik nem estek át szervtranszplantáción.