klinikai onkológia

A Virginia Commonwealth University kutatói új kapcsolatot tártak fel a rák és az allergia között, amik elvezethetnek a rákos betegségek közönséges antihisztaminokkal történő kezeléséhez.

Első alkalommal sikerült közvetlenül megfigyelni a rákos sejtekben gyakran megtalálható kromoszóma abnormalitások kialakulásához vezető eseményeket. A National Cancer Institute (NCI) kutatóinak tanulmánya a Science kiadásában jelent meg.

Az onkológusok régóta sejtik, hogy a kemoterápia felgyorsíthatja a betegek öregedési folyamatát. A molekuláris öregedés meghatározására az UNC Lineberger Rákközpont által fejlesztett teszt használatával közvetlenül mérték a rákellenes kemoterápiás gyógyszerek biológiai öregedésre gyakorolt hatását.

Az elmúlt két évtizedben a terápia fejlődése meghosszabbította azoknak a betegeknek a túlélését is, akiknek betegsége már gyógyíthatatlan.

Badwe és mtsai randomizált klinikai vizsgálat keretében 350, távoli áttétekben szenvedő emlőrákos betegről számoltak be, akik egy részénél mastectomiát, axilláris nyirokcsomó-dissectiót és sugárkezelést végeztek, míg a másik csoportban kizárólag gyógyszeres kezelést alkalmaztak.

A rákkutatás terén a közelmúltban ismét reflektorfénybe került az évtizedekig elhanyagolt területnek számító metabolizmus vizsgálata. Mina Bissel, a Berkeley Egyetem kutatója kimutatta, hogy az oxigén jelenlétében történő glükóz metabolizmus, az aerob glikolízis fokozódása, nem a malignus sejtek cancerosus aktivitásának egy következménye, hanem maga a cancerosus esemény.

A nem kolorektális tumorok izolált májáttétei ritkák. A szerzők közleményükben külön tárgyalják a neuroendokrin tumorokat és összevonva a többi daganatot.

A bevacizumab az ér-újdonképződést gátló monoklonális antitest, melynek mellékhatásait (főleg gyomor-bélrendszeri perforációk, tromboembóliás események, hipertónia és sebgyógyulási zavarok) eleinte a klinikai vizsgálatokból ismertük, s megfelelő beteg-kiválasztással csökkentettük kockázatukat.

A JAMA Otolaryngology-Head & Neck Surgery hasábjain publikált új tanulmány szerint a pajzsmirigyrák incidenciájának növekedése nem a betegség, hanem a diagnózis gyakoriságának fokozódásával magyarázható.

Az áttétes kolorektális rákokban (metastatic colorectal cancer = mCRC) a máj az áttétek leggyakoribb helye, a betegek 20%-ában alakul ki a kórlefolyás során disszemináció, s ennek 80%-a hepatikus.

A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségének (IARC) néhány hete közzétett jelentése szerint jelentősen – 14 millióról 22 millióra - növekedhet az új daganatos betegek száma 2025-re, így a daganatos halálozás jelenti ma az egyik legnagyobb problémát világszerte. A nemzetközi adatok alapján a daganatos betegségek egyharmada gyógyítható lenne az időben történő diagnosztizálással és a megfelelő kezeléssel. Éppen ezért a várakozási idő minimalizálása, a magas szintű gyors, pontos és korai diagnózis valamint az ezt követő megfelelő kezelés kulcsfontosságúak a halálozás csökkentésében ¹. (x)

A biszfoszfonát kezelés jelenlegi gyakorlatunk szerint elengedhetetlen a csontrendszeri események („sceletal related evenst” = SRE: patológiás törés, csigolya-kompresszió, sebészi intervenció, csontok palliatív sugárkezelése) elkerülésében.

Az Amerikai Klinikai Onkológus Társaság (ASCO) ajánlása szerint az új beteggel találkozó onkológusoknak a családi kórtörténetről, különösen az első és másodfokú rokonokat érintő rákos megbetegedésekről is ki kell kérdezniük a beteget. A szervezet javaslatát a Journal of Clinical Oncology online kiadása közölte.