klinikai onkológia

Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki a hasnyálmirigyrák kezelésére, melynek lényege, hogy egy enzim segítségével mintegy felolvasztják a tumort körül vevő kemény struktúrát, így a kemoterápiás gyógyszer könnyebben juthat a daganatos sejt közelébe. - számol be a Cancer Cell című szakmai folyóirat.

Az eredmények alapján olyan kezelésekkel, melyek célpontja az ösztrogén metabolizmus, megelőzhető, vagy kezelhető lehet a tüdőcarcinoma.

Az invazív agytumorok kemoterápiás és irradiációs kombinált terápiájának hatására a betegek egy részénél a túlélési idő akár több mint két évnél is hosszabb lehet. A kezelés hatékonyságát azonban korlátozza a tumor agresszív terjedése, amely nemcsak a kemoterápiás szerek célba jutását akadályozza meg, hanem a tumor sebészeti eltávolítását is megnehezíti.

A Dana-Farber Rákkutató Intézet tudósai rájöttek, a rapamycin miért is okoz a cukorbetegséghez hasonló tüneteket. Az új felfedezés óvatosságra inti az orvosokat a szer alkalmazásával kapcsolatban.

A philadelphiai Fox Chase Cancer Center kutatói újabb lépéssel közelebb jutottak a limfóma kialakulásának mechanizmusát célzó új, hatékonyabb és kevésbé toxikus gyógyszerek alkalmazásához.

A Cancer Prevention Research szakmai folyóiratban megjelent svájci tanulmány összefoglalója szerint az antiösztrogén terápiában részesülő emlőrákos nőbetegeknél csökkenthető a másodlagosan kialakuló melanoma rizikója.

A fenti megfogalmazás meglehetősen erősnek tűnik. Tény azonban, hogy egy néhány napja publikált közlemény eredményei arra engednek következtetni: az ondóplazma szerepet játszhat a méhnyakrák kialakulásában.

Egy új tanulmány szerint gyakran tapasztalják, hogy egyes betegeknek egyszerre van emlőrákja és arthritise, ami nem véletlen. A két betegség közötti kapcsolat feltárása új kezelési módszerek kifejlesztésére adhat lehetőséget.

Egy új tanulmány szerint a PANVAC nevű vakcina alkalmazása ígéretesnek mutatkozik az emlő- és petefészek carcinoma kevésbé előrehaladott fázisaiban, és nemcsak javítja az általános túlélési időt, hanem az emlőcarcinoma bizonyos eseteiben akár meg is állíthatja a betegséget. - olvasható a Clinical Cancer Research tudományos folyóiratban.

Bár az orvosi vizsgálatok során alkalmazott és a reptéri testszkennerek által kibocsátott sugárzás alacsony dózisú terhelést jelent az emberi szervezet számára, szakmai körökben sok vita folyik a röntgen expozíció és a rákbetegségek kialakulása közti összefüggések lehetőségéről.

A Science márciusi kiadásában egy új képalkotó eljárásról számolnak be, mely a fény és a hang segítségével alkot részletes, színes képet a szervezetben kialakult tumorokról. A fotoakusztikus tomográfiának nevezett módszer nem csak a tumor korai felismerését, hanem a kezelés hatásainak pontosabb nyomon követését is lehetővé teszi, a beteg szervezetét megterhelő röntgen vagy CT, illetve költséges MRI vizsgálatok nélkül.

A US Food and Drug Administration (FDA) hosszas vita után, megszorításokkal ugyan, de jóváhagyta a melanoma malignum (MM) korai detekciójára kifejlesztett noninvazív diagnosztikai képalkotó eszköz, a MelaFind klinikai használatát. A Melafind számítógépes rendszere diagnosztikai algoritmus alapján bírálja el, hogy a kézi szkenner segítségével vizsgált pigmentált melanocytaer lézió valószínűsíthetően melanomává alakul-e.

A Van Andel Kutatóintézet tudósai nemrég felfedezést tettek, mellyel megállapítható a betegek érzékenysége az általános glioblastoma esetén javasolt gyógyszeres terápiákra. A glioblastoma a legagresszívabb rosszindulatú humán agydaganat.