koraszülés

A koraszülés (PTB) az újszülöttkori halálozás egyik vezető oka. Az újszülöttkori időszakon túli halálozásra vonatkozó bizonyítékok azonban korlátozottak, különösen Észak-Amerikában. Egy vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezze a PTB és a születéstől a 23-36 éves korig terjedő összhalálozást és az ok-specifikusan bekövetkező halálozás összefüggéseit.

A méhlepényt egyes kultúrák szentnek tartják, és a terhességben betöltött központi szerepét már az egyiptomi piramisok építésénél is elismerték. A köldökzsinóron keresztül tápanyagot és oxigént biztosít a magzat számára, és úgy működik, mint a bél, a vese, a máj és a tüdő. Ha a méhlepény nem működik, csak egy lehetőség marad -; koraszülés megindított szüléssel vagy császármetszéssel.

A várandósok rutinszerű hüvelyflóra szűrésével jelentősen visszaszorítható a népbetegségnek számító koraszülés kockázata. Erre jutottak minden eddiginél átfogóbb, csaknem 150 000 terhességet vizsgáló elemzésükben a Semmelweis Egyetem kutatói. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2020-ban világszerte 13,4 millió baba született a várandósság 37. hete előtt. Évente többszázezer koraszülött életét nem sikerül megmenteni. Átlagosan 29%-kal csökkenthető a koraszülések kockázata az abnormális hüvelyflóra terhesség alatti szűrésével – írják a Scientific Reports nevű szaklapban nemrég megjelent tudományos publikációjukban a Semmelweis Egyetem nőgyógyászai.

A koraszülöttek ellátásának javítását szorgalmazza az ENSZ felhívásában ráirányítva a figyelmet arra, hogy a világon minden tizedik gyerek korábban születik a kelleténél, és a koraszülöttek közül majdnem minden tizenharmadik hal meg a születéskor.