kultúra

Egy figyelemre méltó tervezési hiba miatt a pisai ferde torony Olaszország egyik legikonikusabb látványosságává vált. A román stílusú harangtorony dőlésszöge jelenleg közel 4 fok, így a tetején közel négy méterrel tér ki a függőlegestől, és az egyik oldala 84 centivel magasabb, mint a másik.

Nyugat-Európa újkori történelmét az ellentétek határozzák meg. Európát a civilizáció bölcsőjének tartják, amely szembeszállt a világ többi részét benépesítő barbár tömegekkel.

Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria ) a maga 28.748 négyzetkilométerével nem számít a Balkán-félsziget legnagyobb országának, sőt a kommunizmus felszámolása óta növekvő társadalmi különbségekkel a legvagyonosabbnak sem, ám esetében mondhatjuk, hogy a gazdagságot itt nem csak pénzben mérik.

Jurij Valentyinovics Knorozov nélkül nem sikerült volna megfejteni a maják írásmódját. Mivel saját bevallása szerint ehhez a felfedezéshez Ászja nevű macskája is hozzájárult, így őt sem akarta elfelejteni, amikor learatta a tudományos babérokat.

„Az vagy, amit megeszel.” – szoktuk mondani. Ez az örökérvényű igazság a Római Birodalomban is megállta a helyét. A polgárok leginkább étkezési szokásaikkal prezentálták helyüket a ranglétrán, és hagyományaikban nem ez az egyetlen furcsaság.

Mi teszi a boszorkányt? Boszorkánynak lenni több, mint seprűnyélen lovagolni, fekete ruhát és magas, hegyes kalapot viselni. Az amerikai popkultúra eme archetípusának története sokat elárul a kora újkori boszorkányüldözések hatásáról és talán megmagyarázza ezen alakok felé tanúsított kíváncsiságunkat is. Íme, hogyan váltak az üstök, a hegyes kalapok, a seprűnyelek és a fekete macskák a szakma mindenre kiterjedő eszközeivé.

Egyiptom leginkább monumentális építészetével és halotti kultuszával írta be magát a kultúratörténetbe. A tudósoknak köszönhetően viszont rengeteg dologra fény derült az életmódjukkal és a szexualitásukkal kapcsolatban is.

A Rijksmuseum és az Amszterdami Egyetem vegyészei rájöttek, hogy a 17. századi holland festő, Rembrandt van Rijn nem átlagos módszerrel varázsolta oda különleges színeit az "Éjjeli őrjárat" című híres festményére.

Összesen 38 klasszikus és kortárs vers hangzik fel a balatoni vasútállomásokon idén nyáron.

Érdemes tisztában lenni az eltérő jelentésekkel.

Végre Magyarországra érkezik a világhírű Van Gogh The immersive experience (Az immerzív élmény), mely lényegesen több mint egy egyszerű kiállítás, hiszen olyan, mintha Ön is belecsöppenne a népszerű festmények univerzumába.

Vincent van Gogh, a világhírű holland festő 135 éve, 1888. december 23-án vágta le bal fülét. Az öncsonkítás miatt kórházba, majd szanatóriumba került, a tett pedig élete hátralévő másfél évének festészetét is meghatározta.

Szeptember 22-től tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban a Renoir-kiállítás. Ennek apropójából összeszedtünk néhány érdekességet a festőművésszel és a munkásságával kapcsolatban.