kultúra
Miért nem dőlt össze a pisai ferde torony?
Egy figyelemre méltó tervezési hiba miatt a pisai ferde torony Olaszország egyik legikonikusabb látványosságává vált. A román stílusú harangtorony dőlésszöge jelenleg közel 4 fok, így a tetején közel négy méterrel tér ki a függőlegestől, és az egyik oldala 84 centivel magasabb, mint a másik.
A kannibalizmus mint orvosság a középkori Európában
Nyugat-Európa újkori történelmét az ellentétek határozzák meg. Európát a civilizáció bölcsőjének tartják, amely szembeszállt a világ többi részét benépesítő barbár tömegekkel.
Albánia: Megdőlt előítéletek, avagy tündérmese a Balkánon
Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria ) a maga 28.748 négyzetkilométerével nem számít a Balkán-félsziget legnagyobb országának, sőt a kommunizmus felszámolása óta növekvő társadalmi különbségekkel a legvagyonosabbnak sem, ám esetében mondhatjuk, hogy a gazdagságot itt nem csak pénzben mérik.
A nyelvész, aki tanulmányában társszerzőként akarta feltüntetni a macskáját
Jurij Valentyinovics Knorozov nélkül nem sikerült volna megfejteni a maják írásmódját. Mivel saját bevallása szerint ehhez a felfedezéshez Ászja nevű macskája is hozzájárult, így őt sem akarta elfelejteni, amikor learatta a tudományos babérokat.
Hányószoba és madártoll: ma már furcsának számító római étkezési szokások
„Az vagy, amit megeszel.” – szoktuk mondani. Ez az örökérvényű igazság a Római Birodalomban is megállta a helyét. A polgárok leginkább étkezési szokásaikkal prezentálták helyüket a ranglétrán, és hagyományaikban nem ez az egyetlen furcsaság.
Kötelező a boszorkány jelmezhez: Hogyan is vált a seprűnyél, az üst és a hegyes kalap az alapvető felszerelés részévé?
Mi teszi a boszorkányt? Boszorkánynak lenni több, mint seprűnyélen lovagolni, fekete ruhát és magas, hegyes kalapot viselni. Az amerikai popkultúra eme archetípusának története sokat elárul a kora újkori boszorkányüldözések hatásáról és talán megmagyarázza ezen alakok felé tanúsított kíváncsiságunkat is. Íme, hogyan váltak az üstök, a hegyes kalapok, a seprűnyelek és a fekete macskák a szakma mindenre kiterjedő eszközeivé.
Szex és szakralitás: nemi élet az ókori Egyiptomban
Egyiptom leginkább monumentális építészetével és halotti kultuszával írta be magát a kultúratörténetbe. A tudósoknak köszönhetően viszont rengeteg dologra fény derült az életmódjukkal és a szexualitásukkal kapcsolatban is.
Mérgező titkot találtak Rembrandt leghíresebb festményében
A Rijksmuseum és az Amszterdami Egyetem vegyészei rájöttek, hogy a 17. századi holland festő, Rembrandt van Rijn nem átlagos módszerrel varázsolta oda különleges színeit az "Éjjeli őrjárat" című híres festményére.
Újra verseket lehet hallani a balatoni vonatállomásokon
Összesen 38 klasszikus és kortárs vers hangzik fel a balatoni vasútállomásokon idén nyáron.
Öt kedvelt kézmozdulat, ami hatalmas sértés más kultúrákban
Érdemes tisztában lenni az eltérő jelentésekkel.
Tapasztalja meg, milyen lehet benne lenni egy Vincent van Gogh festményben!
Végre Magyarországra érkezik a világhírű Van Gogh The immersive experience (Az immerzív élmény), mely lényegesen több mint egy egyszerű kiállítás, hiszen olyan, mintha Ön is belecsöppenne a népszerű festmények univerzumába.
Ezért vágta le van Gogh a saját fülét
Vincent van Gogh, a világhírű holland festő 135 éve, 1888. december 23-án vágta le bal fülét. Az öncsonkítás miatt kórházba, majd szanatóriumba került, a tett pedig élete hátralévő másfél évének festészetét is meghatározta.
Érdekességek Renoir-ról, a francia festőművészről
Szeptember 22-től tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban a Renoir-kiállítás. Ennek apropójából összeszedtünk néhány érdekességet a festőművésszel és a munkásságával kapcsolatban.