memória

A Max Planck Florida Idegtudományi Intézet kutatóinak eredményei szerint, a hosszú távú memória a rövid távú memóriától függetlenül is kialakulhat, ami izgalmas lehetőségeket nyit a memóriával kapcsolatos állapotok megértésében.

A felejtés a mindennapi életünk része. De miért felejtünk el dolgokat? Vajon ez egyszerűen a memóriazavar jele, vagy van valami haszna?

Az agy egyik adottsága, hogy képes az információkat emlékként tárolni, lehetővé téve számunkra, hogy tanuljunk a hibáinkból. Egyes emlékek azonban élénkek maradnak, míg mások elhomályosodnak.

Az eszcitaloprámról és a duloxetinről kimutatták, hogy javítják a verbális memóriát közepes vagy súlyos depresszió esetében, ez a hatás pedig az agyban lévő szerotonin 4 (5-HT4) receptorokhoz kapcsolódik.

Azt gondolhatnánk, hogy gondolkodásunk és memóriánk akár már a 40-es évektől kezdve lassulni kezd, de ez nem így van.

A 2019-es súlyos akut légzőszervi szindróma 2-es koronavírusa (SARS-CoV-2) által okozott betegség (Covid-19) utáni kognitív tünetek jól ismertek. Nem világos, hogy léteznek-e objektíven mérhető kognitív deficitek, és hogy ezek mennyi ideig maradnak fenn.

A kognitív képességek fenntartása kritikus fontosságú az idősebb felnőttek számára, ugyanakkor jelenleg kevés hatékony stratégia létezik a kognitív hanyatlás lassítására. A multivitaminos kiegészítőket az általános egészség elősegítésére használják; azonban nem világos, hogy kedvezően befolyásolják-e a kognitív funkciókat idősebb korban.