migrén

Cikksorozatunkban arra keressük a választ, hogy a migrén társulhat-e egyes szervi megbetegedésekkel, mint például cardiovasculáris, metabolikus, gastrointestinális, autoimmun vagy pszichiátriai kórképekkel. A legfrissebb információk az elmúlt év szakirodalmából.

Az alapellátásban dolgozó orvosok között a fejfájással jelentkező betegek ellátása igen heterogén. A pontos helyzetfelmérés érdekében dr. Ertsey Csaba egyetemi docens, a Magyar Fejfájás Társaság titkárának szakmai vezetésével 2015. október 22-e és november 17-e között online adatfelvételt végeztek. A cikksorozat első részében röviden ismertettük az alapellátás jelenlegi helyzetét, jelen részben pedig rátérünk a háziorvosi kompetenciákra a napi gyakorlatban.

Az alapellátásban dolgozó orvosok között a fejfájással jelentkező betegek ellátása igen heterogén. A pontos helyzetfelmérés érdekében dr. Ertsey Csaba egyetemi docens, a Magyar Fejfájás Társaság titkárának szakmai vezetésével 2015. október 22-e és november 17-e között online adatfelvételt végeztek.

A migrén az egyik leggyakoribb ún. elsődleges fejfájás-típus. Statisztikák szerint a teljes népesség mintegy 12-16 százaléka lehet érintett. A migrén háromszor gyakrabban fordul elő nőknél, közülük is elsősorban a 20 és 50 év közötti korosztály tagjait sújtja leginkább.

Sokan talán még nem is gondolkodtak el azon, hogy az olyan, életminőséget akár súlyos mértékben befolyásoló kórképek, mint a migrén és a csontritkulás között van-e bármiféle kapcsolódási pont?

Bár a migrén kezelését már az ókori Egyiptomból származó egyik papiruszon is ábrázolták (agyagból készült krokodilt kötöztek a fejfájós beteg fejére, a krokodil szájába pedig gyógyfüveket tömtek), ill. a migrén leírását – csakúgy mint elnevezését – a több, mint 2000 éve élt Galenusnak köszönhetjük, mind a mai napig nem tekinthetjük a migrén kezelését megoldottnak.

A cikksorozat első részében felhívtuk a figyelmet, hogy bár mind a migrénes roham kezelésére, mind azok megelőzésére számos, igazoltan hatékony gyógyszerrel rendelkezünk, a betegek részéről nagy az igény az „alternatív” (rokon megnevezéssel komplementer, vagy nem-gyógyszeres) kezelési módok iránt.

A migrén az önálló fejfájások közé tartozó, igen gyakori fejfájástípus. A fájdalom erőssége és a kellemetlen kísérőtünetek miatt – melyek a betegek életminőségét nagymértékben rontják – a migrén mindenképpen kezelést igényel. A kezelés két fő lehetősége a rohamok kezelése (fájdalomcsillapítás), ill. a rohamok gyakoriságának csökkentése (profilaxis).

A migrén kezelésében használt gyógyszerek kétféle csoportra oszthatóak, a migrénroham enyhítésére szolgáló roham-, vagy abortív gyógyszerekre, és a migrénes rohamok megelőzésére szolgáló profilaktikus gyógyszerekére.

Az eddigi legnagyobb, migrénnel kapcsolatos genetikai vizsgálatban több tíz olyan új genetikai kockázati tényezőt sikerült azonosítani, amelyek szerepe korábban ismeretlen volt a migrén kialakulásával kapcsolatban.

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz; alig van olyan ember, aki élete során ne találkozna vele. Becslések szerint Magyarországon körülbelül egymillió migrénes van, és ennél is nagyobb azok száma, akik a visszatérő fejfájás egyéb formáiban szenvednek.

Hazánk lakosságának igen nagy hányada érintett fejfájás-betegségben: egymillióra tehető a migrénben szenvedők, és mintegy 3-4 millióra azok száma, akik egyéb önálló fejfájásbetegségben szenvednek. Ez igen jelentős szám mindenképpen jelzi, hogy a betegség gondos odafigyelést, korai diagnózist és mihamarabbi oki terápiát igényel.

Napjainkban a fejfájás szinte népbetegségnek tekinthető; az ezzel kapcsolatos panaszokkal orvoshoz, háziorvoshoz forduló betegek aránya kiemelkedően magas. Egyes felmérések alapján országunk lakosságának mintegy 40 százaléka érintett a fájdalom enyhébb vagy súlyosabb formájától, legalább 1 millió migrénes és 3.5-4 millió tenziós fejfájástól szenvedő beteg ismert. Ha ehhez még hozzávesszük azt a tényt, hogy a fejfájás-betegek bizonyos hányada különböző okok miatt el sem jut panaszaival szakorvoshoz, bizony elég ijesztő statisztikához juthatunk.