mikroműanyag

Az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) két partnerintézménnyel, a Cambridge-i és az Ulm-i Egyetemmel együtt vizsgálja a nanorészecskék emberi szervezetre gyakorolt hatásait.

A mikroműanyagok a Föld szinte minden szegletébe beszivárogtak, a sarkvidék jegétől kezdve a tengeri állatok belsején át, az emberi szervezetig.

Egy esettanulmányban 15 elhunyt személy szaglógumóját elemezték mikro-Fourier transzformációs infravörös spektroszkópiával, és 8 személy szaglógumójában mutatták ki mikroműanyagok jelenlétét. Az elsődleges formák részecskék és szálak voltak, a leggyakoribb polimer pedig a polipropilén volt.

A műanyaghulladék-szennyezés kritikus környezeti kihívást jelent, amely egyre nagyobb hatással van a jövő generációinak jólétére és egészségére. Az élelmiszercsomagolás a mikro- és nanoplasztikumok (MNPL) egyik fő forrása.

A szennyvízben előforduló mikroműanyagok kimutatására és elemzésre 2021-ben a Duna Régió Stratégia nemzeti koordináció megbízásából készült tanulmány.

A mikroműanyagok egyre nagyobb problémát jelentenek és már az ember szervezetre is veszélyt jelentenek. A kutatók megállapították, hogy az artériás plakkban lévő mikroműanyagok összefüggésbe hozhatók a szívroham, a stroke és az egyéb szívbetegségtől való elhalálozás fokozott kockázatával.