neurológia
Új kutatás segíti az epilepsziával élőket
Egy, a Pécsi Tudományegyetemen folyó kutatás és adatgyűjtés révén tovább javulhat az epilepsziás betegek gyógyszeres kezelésének hatásfoka, könnyebben megelőzhetővé válhatnak a rohamok, és oldódhatnak a társadalmi előítéletek is.
A szülők válása és a stroke kockázat?
Bár tanulmányok vizsgálták a kedvezőtlen gyermekkori élmények és a krónikus egészségügyi kimenetel, köztük a stroke közötti összefüggést, kevés tanulmány vizsgálta a szülők válása és a stroke közötti összefüggést olyan felnőttek körében, akiknek nem volt gyermekkori traumájuk.
A COVID növelheti az Alzheimer-kór kockázatát?
Miközben a világ lábadozik a COVID-19 világjárványból, tudósok továbbra is vizsgálják hosszú távú hatásait az agy egészségére. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a vírusfertőzések szisztémás gyulladást válthatnak ki, amely kulcsfontosságú tényező a neurodegeneratív betegségek kialakulásában.
Az NHS nem fogja finanszírozni a donanemabot Alzheimer-kór kezelésére
A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) azt javasolta, hogy a donanemabot ne hagyják jóvá az NHS-ben azon a napon, amikor a Medicines and Healthcare products Regulatory Agency (MHRA) jóváhagyta a gyógyszert, mint új kezelést a betegség korai stádiumában lévő felnőttek számára, akiknek az apolipoprotein E4 gén egy példánya vagy egyetlen egy példánya sincs meg.
Gyógyszerek, amelyek befolyásolhatják a demencia kialakulásának kockázatát
A demencia világszerte milliókat érint, és jelentős személyes és gazdasági terheket okozva, globális egészségügyi kihívást jelent. A jelenlegi kezelések elsősorban a tüneteket kezelik, de a betegség prognózisának megváltoztatásában csak korlátozottan érhetők el sikerek.
Magyar kutatók felfedezése nyithat új utakat a mentális zavarok kezelésében
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói egy eddig ismeretlen agytörzsi területet fedeztek fel, mely az agy jutalmazó rendszerében játszik szerepet. Felfedezésük kritikus fontosságú lehet a szorongás, a depresszió vagy akár a szenvedélybetegségek kezelése szempontjából is.
Hogyan hat a gyermekkori trauma az agyunkra, a testünkre és a génjeinkre?
A gyermekkor az idegrendszer fejlődése szempontjából a legérzékenyebb időszak, de sajnos ez a folyamat sokféleképpen megzavarható.
Egy új eszköz rutin EEG segítségével diagnosztizálja az epilepsziát
A klinikusok részben az EEG-kre támaszkodnak az epilepszia diagnosztizálásában és annak eldöntésében, hogy a betegeknek szükségük van-e rohamellenes gyógyszerekre. Az EEG-ket azonban nehéz lehet értelmezni, mivel zajos jeleket rögzítenek, és mivel a felvételek jellemzően 20-40 perces időtartama alatt ritkán fordulnak elő rohamok. Ezek a jellemzők az epilepszia diagnosztizálását szubjektívvé teszik és nagyobb teret engednek az esetleges hibáknak.
A krónikus és a hirtelen fellépő szorongás növelheti a demencia kockázatát
Korábbi kutatások azt mutatják, hogy a szorongó embereknél megnövekedhet a szív- és érrendszeri betegségek, a gyomor-bélrendszeri problémák és az immunrendszer károsodásának kockázata.
A súlyos fejsérülés felébresztheti a szervezetben szunnyadó vírusokat
Egy komoly ütés a fejre alattomos csapást mérhet az emberi immunrendszerre is - ez egy olyan kettős hatás, amely felébresztheti a szervezetben szunnyadó vírusokat, így hozzájárulhat a neurodegeneratív betegségek kialakulásához.
Új távlatok nyílhatnak meg az időskori és neurológiai betegségek kezelésében egy magyar találmány segítségével
A New York-i Columbia Egyetem Zuckerman Intézet, a BrainVisionCenter (BVC), valamint a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) közös kutatása révén forradalmi eredményre jutottak a kutatók. Egy magyar fejlesztésű speciális mikroszkóp segítségével sikerült megfigyelni az emlékek megszületését.
A mediterrán étrend javíthatja a memóriát?
A Tulane Egyetem új tanulmánya szerint a mediterrán diéta agyműködést serkentő hatással is lehet a szervezetre.
Mikroműanyagok az emberi agy szaglógumójában
Egy esettanulmányban 15 elhunyt személy szaglógumóját elemezték mikro-Fourier transzformációs infravörös spektroszkópiával, és 8 személy szaglógumójában mutatták ki mikroműanyagok jelenlétét. Az elsődleges formák részecskék és szálak voltak, a leggyakoribb polimer pedig a polipropilén volt.