neurológia

Egy 80 000 beteg részvételével készített új vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy azok esetében, akik Parkinson-kórban (PD) szenvednek, 30%-kal nagyobb a Covid-19 miatt bekövetkező halálozás kockázata, mint azok esetében, akik nem szenvednek neurodegeneratív betegségben.

Annak megfejtésére, hogy az orthostaticus hypotonia (OHYPO) és az ambuláns vérnyomás (BP) helyzetváltoztatásból eredő variabilitása összefüggésben áll-e a demencia előfordulásával, egy több ezres vizsgálat kereste a választ.

A trigeminus neuralgiában (TN) szenvedő betegek napi klinikai kezelésére vonatkozó irányelveket 2019-ben tette közzé az Európai Neurológiai Akadémia.

Egy, a kaliforniai San Francisco-i kórházon kívüli hirtelen szívmegállás (’out-of-hospital cardiac arrest’, OHCA) miatt bekövetkező halálesetekről készített átfogó, post-mortem toxikológiai vizsgálat kimutatta, hogy a halálesetek több mint egyhatoda valójában okkult kábítószer túladagolás eredményeképpen következett be. Ez azt jelenti, hogy a túladagolás halálozási aránya országos szinten lényegesen alábecsült.

Egy populáció alapú kohorsz vizsgálat előzetes eredményei alátámasztják azokat a korábbi tanulmányokat, melyek szerint a migrén a középkorúak esetében kockázati tényezőt jelent a későbbi életkorban jelentkező demenciát illetően. Meghatározták azt is, hogy az aurával járó és a gyakori kórházi ellátást igénylő migrén 60 éves kor után szignifikánsan növelte a demencia rizikóját.

A mikrovérzések a cerebrovasculáris betegségek markerei, azonban a post-stroke demencia (PSD) előfordulásában betöltött szerepük továbbra sem egyértelmű.

Mióta 2019 decemberében felütötte a fejét a humán populációban, a 2019-es koronavírus (COVID-19) pandémia az egész világon elterjedt. Míg a betegeknél jellemzően láz, légzési nehézség és köhögés jelentkezik, neurológiai tünetekről is beszámoltak, bár sokkal kisebb mértékben.

Az akut migrén kezelésének célja a fejfájásos rohamok mielőbbi megszüntetése. A kezelésben a nem gyógyszeres és a gyógyszeres terápia kombinációját érdemes előnyben részesíteni.

A migrén a betegek életminőségét jelentősen befolyásoló, klinikailag hányingerrel, photo- és phonophobiával kísért, fejfájásos rohamokkal jellemezhető kórkép. Kezelésében megkülönböztetünk rohamoldó és megelőző terápiát.

A csípőtáji törés kockázata az Egyesült Királyságban egy populáció alapú kohorszban nagyobb volt azoknál a betegeknél, akiket krónikus, nem daganatos fájdalom csillapítás céljából tramadollal kezeltek, mint azoknál, akik esetében más gyakran használt non-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket (NSAID) alkalmaztak.

A migrénes fejfájás prevalenciája világszerte magas, ráadásul az utóbbi években jelentős növekedést mutat. A leggyakoribb krónikus betegségek között hazánkban a migrén az illusztris 10. helyet foglalja el, megelőzve ezzel a depressziót vagy a szívkoszorúér-megbetegedést.

Egy friss kutatás alapján az RGS4 elnevezésű protein (G-protein 4-es jelátviteli szabályozója; „Regulator of G protein signaling 4”) prominens szereppel bír a hosszan tartó fájdalom állapotok fenntartásában, és egy új, ígéretes célpontul szolgálhat annak kezelésében.

A leptospirosis egy újra és újra felbukkanó zoonosis világszintű kiterjedtséggel és számos tünettel. A leptospirosis okozta meningitis olyan esetéről szól a cikk, amely során egy korábban egészséges nő a házikedvencként tartott egerétől kapta el a fertőzést.