onkológia

A hasnyálmirigyrák jelentős diagnosztikai kihívást jelent agresszív jellege és a korai tünetek hiánya miatt, ami késői felismeréshez és rossz prognózishoz vezet. A legfrissebb statisztikák szerint a hasnyálmirigyrák a daganatos halálozások negyedik vezető oka világszerte, és előfordulása egyre nő, különösen a magas kockázatú régiókban, például Kínában. Az olyan tényezők, mint a konkrét és megbízható szűrési markerek hiánya, valamint az általános népességben való alacsonyabb előfordulási gyakoriság, a hatékony, nagyszabású szűrést jelentős feladattá teszik, hogy értékelje a diagnosztikai technikákat, a mesterséges intelligencia integrációját, a biomarkerek felfedezését és a jövőbeli kilátások terén elért előrelépéseket.

A fruktóz a gyümölcsökben, valamint egyes zöldségekben és a mézben található természetes cukor. Természetes forrásból, például almából vagy datolyából fogyasztva nem tekinthető károsnak az ember egészségére. Ha azonban a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup részeként fogyasztjuk olyan feldolgozott élelmiszereken keresztül, mint az üdítők és a csomagolt pékáruk, akkor egészségügyi problémává válhat.

A VCU Massey Comprehensive Cancer Center tudóscsoportjának felfedezése – amelyet a Nature Biotechnology című folyóiratban tettek közzé - teljesen másfajta képet tárhat fel a rák eredetéről a szervezetben, valamint betekintést nyújthat olyan új kezelési stratégiákba, amelyek a daganatok növekedését a legkorábbi stádiumban célozhatják meg.

Egy utánkövetéses vizsgálatban közel 1200 beteg vett részt, akiknek a daganatait molekulárisan szekvenálták, és azt találták, hogy összesen 259 betegnél volt PIK3CA funkcionális mutáció. Feltételezték, hogy az aszpirin vagy az olyan COX-2-gátlók, mint a celecoxib - amely nyilván régóta elérhető már generikusan - kedvezően befolyásolhatják a rosszindulatú vastagbéldaganat kimenetelét.

A mesterséges intelligenciával támogatott kolonoszkópia (AIAC) a számítógéppel támogatott felismerési (CADe) technológiával javíthatja az adenómák felismerési arányát (ADR), de emellett a nem neoplasztikus elváltozások nagyobb mértékű felismerésével és eltávolításával is jár, az American College of Gastroenterology (ACG) 2024-es éves tudományos ülésén bemutatott tanulmány szerint.

Nagy Péter, az Országos Onkológiai Intézet tudományos igazgatója szerint akár tíz évet is igénybe vehet az új gyógyszer kifejlesztése.

A klinikusok egyre inkább az alapján választják ki, hogy mely rákellenes kezeléseket ajánlják betegeiknek, hogy a daganat mely géneket használja a növekedés és a terjedés elősegítésére. Ezen információkhoz való hozzáférés azonban gyakran költséges és időigényes munkát igényel. Kutatók a mesterséges intelligenciához fordultak, hogy megoldhassák ezt a problémát.

A leggyakoribb emlődaganat típus a HER2-negatív, amelyet azért neveznek így, mert alacsony a tumorsejtek növekedéséhez hozzájáruló egyik fehérje, a HER2 mennyisége. E közös tulajdonság ellenére a HER2-negatív daganatok megjelenése betegenként eltérő, ezért fontos cél az, hogy a daganatokat részletesebben lehessen osztályozni, és így minden esetben a legmegfelelőbb kezelést meghatározni.

Az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedés az Egyesült Államokban, és a második vezető daganatos halálozási ok az amerikai nők körében. A 40 éves kortól kezdődő rendszeres mammográfiás szűrés csökkenti az átlagos veszélyeztetettségű nők esetében az emlődaganat okozta halálozást. A szűrés azonban a fals pozitív vizsgálati eredmények és a biológiailag nem ártalmas elváltozások túldiagnosztizálása miatt károkat is okoz. Az előnyök és ártalmak kiegyensúlyozásában mutatkozó eltérések különböznek a főbb irányelvekben azzal kapcsolatban, hogy milyen életkorban kell elkezdeni a szűrést és milyen életkorban kell abbahagyni, illetve milyen gyakran kell javasolni a mammográfiás szűrést az átlagos veszélyeztetettségű nők számára.

A glioblasztóma az agydaganat leggyakoribb és leghalálosabb formája. A betegek kilátásai borúsak - a diagnózist követő átlagos túlélési idő 12-15 hónap. Mindössze 6,9%-uk éli túl az öt évet.

Egy III-as fázisú klinikai vizsgálat eredményei azt vetítik előre, hogy a méhnyakrákban szenvedők túlélési esélyeit javíthatja, ha a radiokemoterápia előtt hathetes kemoterápiás kezelést is végeznek.

Egy új tanulmány 17 olyan ráktípust azonosított, amelyek az X-generáció és az ezredfordulósok körében gyakoribbnak tűnnek, mint az idősebb korcsoportokban.

Belgyógyászati és endokrinológiai konferenciákon olyan esetjelentéseket mutattak be, amelyekben tirzepatidot szedő betegek hasnyálmirigy-gyulladását írják le. Az egyik esetben egy 64 éves beteg meghalt. Dr. Krista Grennan, a floridai Jacksonville-i Mayo Klinika rezidense és munkatársai a halálos szövődményt az Amerikai Klinikai Endokrinológiai Társaság májusi ülésén bemutatott poszterben ismertették.