oxyológia és sürgősségi orvostan

A helyszíni ellátásban különös figyelmet érdemel a fejet ért sérülések megítélése. Az első vizsgálat, az elsődleges diagnózis meghatározó lehet a beteg további sorsa szempontjából. Előfordulhat, hogy érdemi külső sérülés hiányában, a beteg helyszínen marad.

Ramada Resort Hotel, Budapest - 2010. március 26-27.

2010. március 25-27. - Győr, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház

A 17 év alatti korosztály újraélesztési eseteinek vizsgálata alapján eredményesebb a "kompresszió+lélegeztetés” újraélesztési módszer. Bár az AHA általánosságban a "csak kompresszió” eljárás alkalmazását javasolja, gyermekek tekintetében mérlegelni kell a "régi” módszer alkalmazását.

Különösen hirtelen szívhalál esetén a sürgősségi ellátás sikerességét jelentősen befolyásolja a szakemberek megérkezése előtti laikus elsősegély. A mobiltelefonok elterjedése megkönnyítette a segélykérést, sőt az újabb kutatások szerint egy gombnyomás az újraélesztés során életmentő lehet.

Az elmúlt időszakban sajnálatosan egyre gyakrabban találkozhatunk lőfegyver által okozott sérülésekkel az ügyeleti vagy mentőellátás során. Az ellátó orvosoknak kevés tapasztalata van az ilyen jellegű sérülésekkel, így esetenként annak felismerése is gondot okoz, hogy van-e sérülése a betegnek, illetve, hogy azt lőfegyver okozta, valamint ön-vagy idegenkezűséggel állunk-e szemben.

A helyszíni sérültellátás lehetőségei mindig korlátozottabbak, mint a gyógyintézeti traumatológiai ellátásé. Az ellátási technikák, módszerek fejlődése ellenére a helyszíni adaptáció csak korlátozottan valósítható meg.

Számos általánosan használt gyógyszer mellékhatása az EKG-n a QT szakasz megnyúlása, ami növeli a „torsade de pointes” - polimorf kamrai tachycardia révén bekövetkező hirtelen halál kockázatát.

A halottvizsgálat során az ellátó orvos feladata az ok-okozati összefüggések vizsgálata is, illetve rendkívüli haláleseteknél az ön- vagy idegenkezűség tényének megállapítása.

Irodalmi adatok a horkolást és az alvás közben jelentkező légzészavarokat összefüggésbe hozzák a koronária betegek halálozási kockázatával, és az ateroszklerózis gyors progressziójával.

A szervezet oxigén felhasználását gátló anyagok okozta halál esetén igen megtévesztő kép fogadja az ügyeletes orvost. Első rátekintésre pirospozsgás, mintegy remek egészségi állapotban lévő beteget észlel, akiről azonban kiderül, hogy nem mutat életjelenséget, a méreg fajtájától függően kontamináció révén veszélyes az ellátó részére, az esetleges újraélesztés kimenetelét nagymértékben befolyásolja a bekerült méreg fajtája, mennyisége illetve a behatás időtartama, illetve az újraélesztés során specifikus antitoxikus terápiát kell folytatni.

Rendkívüli és extrém körülmények között, magának a halál tényének megállapítása is sajátos feladat. Szerencsére a decapitácio vagy a fej illetve a törzs teljes szétroncsolódása ritkán előforduló sérülésforma. Amennyiben a decapitalt áldozat vizsgálata idejekorán történik, találkozhatunk azzal a paradoxonnal, hogy a testtől elválasztott fej mellett a test életjelenségeket mutat: rángások, szívhangok, az EKG-n szabályos szinusz ritmus görbéje.

A halál megállapítás azok közé az orvosi tevékenységek közé tartozik, melynek szakmai vetülete mellett azonnali jogkövetkezményei vannak. Az ellátó orvos egyrészt gyógyító orvosként tevékenykedik, de a halál tényének, illetve a továbbiakban okának megállapításával szakértői tevékenységet is végez, egy hatósági eljárás részese, mely lehet államigazgatási vagy rendőrségi eljárás. Mindezek alapján ezekben az esetekben kiemelten fontos a kellő körültekintés és a korrekt, nagyon pontos dokumentáció.