pszichiátria

A major depresszió (MDD) kezelésének célja nem csupán a remisszió elérése egy bizonyos epizód során, hanem a relapszus elkerülése és a tünetmentesség hosszú távú fenntartása. A vizsgálat annak értékelésére jött létre, hogy az első hat hétben antidepresszánsokkal elért terápiás válasz és remisszió összefügg-e a 12 hónapos kedvező kimenetellel (6 hónapnál elért remisszióval és a remisszió fenntartásával a követés végéig).

Placebo kontrollált klinikai vizsgálatokban a duloxetine hatékony és jól tolerálható készítménynek bizonyult a major depressziós zavarban szenvedők (MDD) kezelésére. Lehetséges azonban, hogy a regisztrációs vizsgálatokban szereplő betegek nem reprezentálják a mindennapos klinikai gyakorlat betegeit. Jelen vizsgálat célja a duloxetine hatékonyságának, biztonságosságának és tolerabilitásának vizsgálata major depresszióban szenvedő ambuláns betegek széles körében.

Jelen cikkben a szorongásos depresszió gyógyszeres kezelésével kapcsolatos főbb irodalmi adatokat és a gyakorlati trendet tekintjük át vázlatosan.

A major depresszió igen gyakori kórkép, és gyakran vezet funkcionális inszufficienciához. Az első epizód általában a 20-as, 30-as életévekben kezdődik, felnőttkorban két-háromszor gyakoribb nőkben, mint férfiakban.

A Washington Egyetem kutatói új tanulmányukban kapcsolatot találtak az öngyilkosságok aránya és a dohánytermékekre kivetett adó illetve a dohányzással kapcsolatos politika között.

A major depresszió kezelése során a remisszió a klinikai tünetek csökkenését vagy megszűnését jelenti. A hangulatzavarok terápiája során a teljes remisszió elérése a cél.

Széles körben elterjedt nézet, hogy az antidepresszánsok 4-6 hét folyamatos, rendszeres adagolás után fejtik ki hatásukat. Azonban egy új tanulmány szerint egyetlen dózis is képes szignifikáns változásokat előidézni az agyban, méghozzá órákon belül. A Max Planck Institute kutatóinak tanulmányáét a Current Biology szakmai folyóirat közölte.

Jelen cikkben az öngyilkosság rizikófaktorait és a suicidium szempontjából protektív tényezőket tekintjük át a befolyásolhatóság fényében.

Szakértők szerint a 63 éves színész közelmúltban bekövetkezett tragikus halála is arra figyelmeztet, hogy az öngyilkosság, különösen a középkorú, fehér férfiak között igen elterjedt.

A befejezett öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet/kísérletezés egymással szoros összefüggésben állnak, habár kiemelhetők bizonyos, az adott csoportra vonatkozó jellegzetességek. Pl. a befejezett öngyilkosság gyakoribb férfiakban, a suicidium áldozatok 65-75%-a férfi. Férfiak körében gyakoribb a violens suicidium, pl. önakasztás, magasból leugrás, lőfegyver használata, a befejezett suicidium nagyobb arányához a violens módszer választás nagyban hozzájárul.

Az öngyilkosság jellegzetesen humán jelenség, eltérő gyakorisággal minden kultúrában és korban előfordul. Általánosságban elmondható, hogy pszichológiai, szociokulturális és biológiai tényezők komplex interakciója alkotja az etiológiai hátteret. Cikksorozatunkban a suicidium epidemiológiájáról, rizikófaktorairól, krízisparadigmában történő értelmezéséről, az öngyilkossági rizikó felismeréséről, az intervenció lehetőségeiről lesz szó, különös figyelemmel az alapellátásban dolgozók, ezen belül a családorvosok szerepéről.

A Molecular Psychiatry szakmai folyóiratban olvasható új tanulmány szerint a kényszerbetegségben szenvedők (obszcesszív-kompulzív zavar) agystruktúrája és döntéshozatala hasonló mintázatot mutat.

A számítógép képes interakcióba lépni az emberekkel. Játszhatunk vele például stratégiát és logikát igénylő sakkjátszmát, ám az utóbbi években a kutatók ennél összetettebb dologra törekedtek: nevezetesen arra, hogy bizonyos programok segítségével a számítógépek képesek legyenek olvasni az emberi arckifejezésekből.