pszichiátria
Az Alzheimer-kór tüneti terápiájának neurokémiai háttere (3. rész)
Az Alzheimer-kórban (későbbiekben lásd AD) számos neurotranszmitter rendszer eltérését mutatták ki, jelen cikkben az AD kognitív és neuropszichiátriai tüneteinek szerotoninerg hátterét tekintjük át.
Az unokáikat nevelő nagymamák depressziósak?
Az unokáikat teljes időben nevelő nagymamáknak a depresszió és a családi túlterheltség miatt külső segítségre van szüksége, a Case Western Reserve University's Frances Payne Bolton School of Nursing kutatóinak tanulmánya szerint. A National Institute of Nursing Research által finanszírozott tanulmány a Nursing Outlook szakmai folyóiratban jelent meg.
Marihuánával kapcsolatos tévhitek
A marihuánát egyre szélesebb körben tekintik viszonylag biztonságos rekreációs, sőt, gyógyhatású drognak. Egy 120 beteggel folytatott kanadai felülvizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a marihuána korántsem annyira ártalmatlan, mint ahogy azt sokan gondolják. A Neuropharmacology online kiadásában megjelent tanulmány szerint a marihuána különösen a kamaszok számára jelent veszélyt.
A hallucinációk jelentősége
Skizofréniában, illetve más pszichotikus betegségekben és hangulatzavarokban tapasztalható hallucinációk 20 éves követéses vizsgálata.
Az Alzheimer-kór tüneti terápiájának neurokémiai háttere (2. rész)
Az Alzheimer-kórban (későbbiekben lásd AD) számos neurotranszmitter rendszer eltérését mutatták ki, jelen cikkben az AD kognitív és neuropszichiátriai tüneteinek kolinerg hátterét tekintjük át.
Kedélyállapot javítása ultrahanggal
Az University of Arizona kutatói megállapították, hogy a specifikus agyterületeken alkalmazott ultrahang hullámok képesek megváltoztatni a beteg kedélyállapotát.
A marihuána megduplázhatja a stroke kockázatát
Az American Stroke Association Nemzetközi Stroke Konferencián ismertetett Új-zélandi tanulmány szerint a legelterjedtebb illegális drog, a marihuána, megduplázhatja a stroke kockázatát fiatal felnőttekben.
A depresszió leghatékonyabb kezelése előre jelezhető idegrendszeri képalkotó vizsgálattal
Agyi képalkotó eljárással betegspecifikusan, előre meghatározható a major depresszió (MDD) elsővonalbeli terápiájának hatékonysága – állapították meg az atlantai Emory University kutatói. A National Institutes of Health által támogatott tanulmány a JAMA Psychiatry júniusi online kiadásában olvasható.
Kevert Alzheimer-kór, enyhe kognitív zavar – új aspektusok
Mint ahogy azt korábbi cikkünkben ismertettük, a kevert Alzheimer-kór (későbbiekben AD) kifejezést abban az esetben használjuk, ha a típusos AD diagnosztikus kritériumai teljesülnek, ugyanakkor klinikailag, agyi képalkotó eljárásokkal vagy más biológiai módszerekkel komorbid kórképek, pl. cerebrovaszkuláris betegségek vagy Lewy-testes demencia azonosíthatók.
Az Alzheimer-kór tüneti terápiájának neurokémiai háttere 1. rész
Az Alzheimer-kórra (későbbiekben lásd AD) a neuronok és szinapszisok számának megfogyatkozása mellett az amiloid depozitumok és neurofibrilláris kötegek jelenléte, valamint neurotranszmitter szintű eltérések jellemzőek.
Valóban növelik-e az antidepresszívumok a suicidium rizikót?
A suicidium egy komplex, több tényezőre visszavezethető jelenség. Számos suicidium rizikófaktort ismerünk, pszichiátriai betegségek közül többek között a depresszió, a szkizofrénia és a szerfüggőségek tekinthetők elsődleges rizikótényezőknek.
Az atípusos és a kevert Alzheimer-kór – 2. rész
A kifejezés olyan ritka, de jól meghatározott klinikai fenotípusokra utal, melyek mögött az Alzheimer-kórra (későbbiekben AD) jellegzetes pathológiai folyamat mutatható ki.
A típusos és az atípusos Alzheimer-kór
A klinikailag leggyakoribb Alzheimer-kór (későbbiekben AD) fenotípusról, a típusos Alzheimer-kórról definíció szerint akkor beszélünk, ha a betegség korai stádiumában már szignifikáns és progresszív epizodikus memóriadeficit mutatható ki, mely a központi tünet marad a későbbi stádiumokban is, emellett más kognitív és neuropszichiátriai eltérések is detektálhatók.