pszichiátria

A trazodon egy triazolopiridin származék, az 1960-as évek végén fejlesztették ki. A hangulatjavítók között speciális helyet foglal el, jelentősen különbözik ugyanis a többi forgalomban lévő antidepresszívumtól. Eredetileg hangulatjavítóként törzskönyvezték, az irodalmi adatok viszont arra utalnak, hogy számos más kórképben és tünetegyüttesben alkalmazható monoterápiában és adjuvánsként is (ezek viszont jelenleg off-label alkalmazási területek). Jelen cikkben a trazodon hatásmechanizmusát, főbb tulajdonságait és klinikai alkalmazását tekintjük át.

Az Alzheimer-kór az utóbbi évtizedekben igen intenzív kutatások tárgyát képezi. A betegség okait, öröklődését, kezelését tekintve az utóbbi hónapok nemzetközi tanulmányai sokszor igen meglepő következtetésekkel szolgálnak. Ezekből szemezgetünk az alábbiakban.

A BMJ online számában olvasható brit tanulmány szerint a mentális zavarok még alacsony szinten is növelik a bármely okból bekövetkező mortalitás kockázatát.

Jelen cikkben a több mint száz éve ismert bőrférgesség-tébolyt, mint ritka pszichiátriai kórképet vesszük górcső alá.

A kényszerbetegségben az akaratlan módon felbukkanó kellemetlen gondolatok értelmezésének és kontrollálásának folyamata sajátos jellemzőket mutat. Miközben a betegek a teljes kontrollra törekednének a negatív gondolataik fölött, addig a figyelmük görcsösen a kontroll hibáira (is) irányul, ami a szorongás fokozódását és a tünetek felerősödését vonja maga után.

Az Alzheimer's Association International Conference (AAIC) 2012-es konferenciáján ismertették a Weill Cornell Medical College alacsony esetszámú, nyílt címkés, 2 fázisú kísérletét, melyben enyhe vagy mérsékelt Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél intravénás immunoglobulin terápiával sikerült lelassítani, sőt a betegek egy részénél hosszú távon leállítani a kognitív hanyatlást.

A pszichózisra a realitáskontroll hiánya, illetve több pszichiátriai tünet együttes fennállása jellemző, ezek közül a legszembetűnőbb a téveszmék és/vagy hallucinációk jelenléte. Nem önálló pszichiátriai diagnózisról, hanem egy tünetegyüttesről van szó, mely számos pszichiátriai kórképben megjelenhet (pl. szkizofrénia, affektív pszichózisok, paranoid pszichózisok, drog indukálta pszichotikus állapotok, stb.). A pszichózis irányú rizikó meghatározása intenzíven kutatott terület, mivel egyre több bizonyíték szolgál arra, hogy a korai intervenció kedvezően befolyásolja a pszichotikus kórképek kimenetelét. Jelen cikkben Stephan Heckers 2009-ben a Schizophrenia Bulletin-ben leközölt „Who is at Risk for a Psychotic Disorder?” című cikkének főbb kérdésfelvetéseit tekintjük át.

Egy új ausztrál kutatás eredménye a skizofrénia és az immunrendszer egyes szegmenseinek működése közötti kapcsolat újabb bizonyítékával szolgált, mivel kimutatta, hogy a skizofrénia által érintett agyterületen, a betegek 40%-ánál fokozott inflammáció tapasztalható.

A Hypertension egyik augusztusi online kiadásában megjelent olasz tanulmány szerint, a kakaó rendszeres fogyasztása a növény flavonoid tartalmának köszönhetően javítja az enyhe kognitív zavarban (MCI) szenvedő felnőttek szellemi funkcióit.

A Society for the Study of Ingestive Behavior Zürichben rendezett éves találkozóján prezentált új tanulmány szerint, az állatokhoz hasonlóan, az emberek is élvezetesebbnek és kielégítőbbnek tartják a kisebb falatokból álló ételt, mint az ugyanolyan kalóriatartalmú, nagyobb falatokat. Ezért a kisebb adagokra porciózott étellel könnyebben fenntartható az ideális testsúly.

Egy holland tanulmány a diétás prekurzorokat és specifikus tápanyagokat tartalmazó Souvenaid nevű táplálék kiegészítőről számol be, amely a kutatók szerint jelentősen javíthatja a korai vagy enyhe Alzheimer-kórban szenvedő betegek memóriafunkcióit.

Izlandi kutatók egy kulcsfontosságú amyloid protein génmutáció felfedezésével újabb bizonyítékkal szolgáltak az Alzheimer-kórral kapcsolatos amyloid teória alátámasztására. A deCode Genetics munkatársai által felfedezett mutáció a betegség progressziójával szemben nyújt protekciót.

Számos kutatás bizonyította már a depresszió és a D-vitamin hiány közti összefüggést, azonban egy norvég kutatás eredménye szerint, a D vitamin-pótlás egyáltalán nem enyhíti a depresszió tüneteit.