pszichiátria

A Depression and Anxiety 2012-es online kiadásában megjelent tanulmányukban, az amerikai Butler Hospital kutatói megerősítették, hogy antidepresszáns terápia sikertelensége esetén a transcranialis mágneses stimuláció (TMS) hatékony módszer lehet a depressziós betegek kezelésére.

A Yale Egyetem egyik tanulmánya megállapította, hogy a krónikus stressz a neuritin nevű gén blokkolásával az agyban számos, a kedélybetegségekre jellemző változást generálhat, eközben a folyamat ellenkezője is igaz, vagyis a gén aktivációja megvédi az agyat a kedélybetegségektől. A neuritin szerepének tisztázása a korábbiakhoz képest más szemszögből tárja fel a depresszió, a szorongás és a bipoláris zavarok mögött álló mechanizmusokat, és egyúttal új terápiás célpont lehetőségét is kínálja.

A Journal of Alzheimer's Disease júliusi online kiadásának egyik cikkében amerikai kutatók kísérleti bizonyítékokkal elsőként igazolták a cukorbetegség és az Alzheimer-kór megjelenése közti közvetlen kapcsolatot.

Az autoszomális domináns Alzheimer-kór esetén előre megjósolható, hogy a beteg mely életkorában jelentkeznek a tünetek, ill. lehetőséget nyújt a betegségben kulminálódó patológiai változások sorrendjének és nagyságrendjének meghatározására.

Egy kis esetszámú, kontrollált tanulmány eredménye szerint, a függőleges glabelláris ráncokat okozó szemöldökráncoló izom művi paralízise hatékony lehet a depresszió kezelésében.

Az Alzheimer-demencia a leggyakrabban előforduló demencia, mely hátterében speciális amyloid plakkok okozta kórszövettani elváltozás áll. Több klinikai típusa ismeretes, melyek egymástól és az egyéb demenciáktól való eldifferenciálása sok esetben kihívást jelent a szakorvos számára.

A Journal of Alzheimer's Disease online kiadása amerikai kutatók tanulmányáról számol be, mely közvetlen bizonyítékkal szolgál arra nézve, hogy a rendszeres koffeinbevitel összefüggésben áll az időskori demencia csökkent rizikójával vagy késleltetett megjelenésével.

Halláskárosodást mutattak ki azoknál az újszülötteknél, akiknek az anyja a terhesség során szorongással küszködött, ellentétben azon gyermekekkel, akik édesanyja antidepresszánst szedett.

A kényszerbetegség kognitív-viselkedésterápiás felfogásában a gondolatelnyomás fogalma központi tényezővé vált az utóbbi időkben. Ez a nézet hangsúlyozza azt, hogy a kényszeres beteg számára a kényszergondolatok feletti kontroll szubjektív szintje nem megfelelő. A beteg emiatt törekedne a negatív gondolatai minél szigorúbb kontrollálására, de ennek a törekvésnek számos hátulütője van.

A Virginiai Egyetem és a német Probiodrug nevű cég kutatói a béta-amyloidról kimutatták, hogy növeli a toxicitását más, gyakoribb béta-amyloidoknak.

Jelen cikkben az időskori depresszióhoz társuló kognitív zavar, más néven pszeudodemencia és a valódi demencia közötti különbséget taglaljuk.

12th International Congress of Behavioral Medicine

A kényszerbetegség kognitív-viselkedéselméleti modelljei szerint a gondolatelnyomás fontos tényező a betegség kialakulásában és fennmaradásában. Számos esetben a kényszeres zavarban szenvedő beteg legfontosabb panaszai között szerepel az, hogy a kényszergondolatok feletti kontroll szubjektív szintje nem megfelelő.