pszichiátria

A kényszerbetegség kognitív-viselkedésterápiás felfogásában a gondolatelnyomás fogalma központi tényezővé vált az utóbbi időkben. Ez a nézet hangsúlyozza azt, hogy a kényszeres beteg számára a kényszergondolatok feletti kontroll szubjektív szintje nem megfelelő. A beteg emiatt törekedne a negatív gondolatai minél szigorúbb kontrollálására, de ennek a törekvésnek számos hátulütője van.

A Virginiai Egyetem és a német Probiodrug nevű cég kutatói a béta-amyloidról kimutatták, hogy növeli a toxicitását más, gyakoribb béta-amyloidoknak.

Jelen cikkben az időskori depresszióhoz társuló kognitív zavar, más néven pszeudodemencia és a valódi demencia közötti különbséget taglaljuk.

12th International Congress of Behavioral Medicine

A kényszerbetegség kognitív-viselkedéselméleti modelljei szerint a gondolatelnyomás fontos tényező a betegség kialakulásában és fennmaradásában. Számos esetben a kényszeres zavarban szenvedő beteg legfontosabb panaszai között szerepel az, hogy a kényszergondolatok feletti kontroll szubjektív szintje nem megfelelő.

A demens beteggel az esetek legnagyobb hányadában először a háziorvos találkozik. Természetesen a pszichiáterek részéről nem elvárás, hogy a háziorvosok (illetve más alapellátásban dolgozó orvosok) a demencia szindróma felismerésén túl pontos diagnózist alkossanak, mindenesetre érdemes tisztában lenni az esetleges kóroki tényezőkkel.

A Neurology című szakmai folyóirat májusi kiadásában megjelent tanulmány szerint, az USA-ban jóval magasabb az alvajárás (szomnambulizmus) prevalenciája mint azt eddig hitték: a felnőtt lakosság akár 3,6%-át, közel 8,4 millió embert érinthet.

Genetikai biomarkerek olyan csoportját azonosították a kutatók, melyek kapcsolatban állnak a korai major depresszió kialakulásával és lehetséges alapjait képezhetik egy szérumteszt kifejlesztésének.

Szexszomnia vagy más néven alvás közben, öntudatlan állapotban gyakorolt szexualitás, vagy szomnambulisztikus szexuális tevékenység viszonylag új diagnózis. A terminust Shapiro és kollégái alkották 2003-ban, ám a betegség tüneteiről már 3 évtizeddel ezelőtt is születtek feljegyzések.

Az álomértelmezés különböző elméleti háttereinek bemutatása után a jelen részben összefoglaljuk az álmokkal való foglalkozás klinikai hasznosságára vonatkozó ismereteket.

Maga a reverzibilitás szó visszafordíthatóságot jelent, azonban a reverzibilis demenciák esetében a tünetmentesség, teljes gyógyulás gyakran nem érhető el. A kifejezés inkább arra utal, hogy a kognitív tünetek súlyosságának jelentős csökkenését lehet elérni az oki háttér tisztázásával és adekvát terápiájával.

A szezonális hangulatzavar, vagy affektív betegség, (SAD) a depresszió azon típusa, mely definíciószerűen a nappalok egyre rövidebbekké válásával, a tél eljövetelével hozható összefüggésbe. Úgy hiszik, a kevesebb napfény és a hidegebb hőmérséklet okozza, de fontos megjegyezzük, hogy ez az állapot bizonyos embereknél nyáron fordul elő a téli időszak helyett, vagy ami rosszabb, mindkét évszakban.

Az álomértelmezés pszichoterápiás megközelítései igen szerteágazóak, azaz sokféle pszichoterápiás iskola alakította ki a saját felfogását az álmokkal való munkát illetően. Jelen részben a Gestalt-terápia, a Gendlin-féle fókuszolás és a kognitív pszichoterápia megközelítéseit ismertetjük.