pszichiátria

A pszichogén mozgászavarokra vonatkozó főbb etiológiai megközelítések közül a pszichodinamikus elmélet és a disszociáció elvének ismertetés után a jelen részben a szociális és kulturális vonatkozások, illetve a biológiai elméletek rövid összegzésére kerül sor.

A pszichogén bénulás és tremor hátterében álló okok még napjainkban sem teljesen tisztázottak annak ellenére, hogy számos elméletet alkottak már a hátterében álló tényezőkre vonatkozóan, illetve újabban egyre több empirikus kutatás is történik ezzel kapcsolatban. A jelen részben a pszichogén mozgászavarokra vonatkozó etiológiai megközelítések közül a pszichodinamikus elméletet és a disszociáció elvét ismertetjük Dennis A. Nowak és Gereon R. Fink munkája nyomán.

Az azonosítható neurológiai betegség nélkül jelentkező bénulás és a mozgászavarok aránylag gyakori jelenségek a neurológiai járóbeteg-ellátásban. Gyakoriságuk és fontosságuk ellenére ezek a zavarok meglepően kevés figyelmet kapnak a klinikai orientáltságú idegtudományi kutatások sorában.

A személyiségzavarok kezelése számos kritikus problémát vet fel az egészségügyben. Az egyik ilyen a pszichiátriai osztályon való kezelés, illetve az osztályon való benntartás kérdésének megítélése abban az esetben, ha a beteg veszélyesnek tűnik önmagára vagy másokra nézve. Ez a kérdéskör nemcsak egészségügyi, hanem jogi és társadalmi problémákat is felvet.

A személyiségzavarok pszichológiai és farmakológiai kezeléseinek rövid áttekintése után jelen írásban az egyes ellátási formákról lesz szó. A különböző ellátási modellek lényegének megértésével hatékonyabbá lehet tenni adott intézményekben a már meglévő kezelési módokat.

A személyiségzavarok terápiájában a fő hangsúly a pszichológiai kezelési módszereken van, azonban sok esetben szükség lehet kiegészítő gyógyszeres kezelésre is a társuló érzelmi-hangulati problémák enyhítésére. A farmakoterápiás lehetőségekről lesz szó a továbbiakban.

A személyiségzavarok klinikai képének rövid áttekintése után jelen részben a kezelés főbb irányvonalairól ejtünk szót. Mivel a személyiségzavar önmagában, mint mentális zavar igen összetett jelenség, ezért a tudományosan megalapozott bizonyítékokon alapuló orvoslás még csak a kezdeti fázisában jár.

Dátum: 2011.06.30–2011.07.02.
Helyszín: Budapest

Dátum: 2011.06.15–18.
Helyszín: Pula (Croatia)

Dátum: 2011.06.11.
Helyszín: Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 1064 Budapest Izabella utca 46.

Dátum: 2011.06.02–05.
Helyszín: Vienna (Austria)

Moran és Hayward (2007) cikkében olvashatunk a korábban részletezett epidemiológiai adatok és vizsgálati módszerek mellett a személyiségzavarok főbb differenciáldiagnosztikai szempontjairól, illetve a pszichiátriai ellátásba való bekerülés jellegzetességeiről.

A nem-specifikus személyiségzavarok pont-prevalenciája a lakosság körében 4% és 13% közötti, de a különböző vizsgálatokban kapott adatok valószínűleg több módszertani tényezőtől is függenek. Ezekről, illetve a személyiségzavarok vizsgálati lehetőségeiről kapunk áttekintést Moran és Hayward (2007) cikke alapján.