pszichiátria

A Kenézy Kórház Rendelőintézet Pszichiátriai osztály Nappali Kórház részleg Szeretettel meghívja Önt és munkatársait a Nappali Kórház 20 éves évfordulója alkalmából rendezett „KÉSZSÉGEK ÉS KÉTSÉGEK” című konferenciára.

A különböző személyiségzavarral küzdő személyek részéről tapasztalt problémák köre igen széles és változékony, és nem minden esetben szükséges ezek miatt orvosi ellátásért fordulni. Azonban azok számára, akik orvosi ellátásért folyamodnak, egyre több adat szolgál bizonyítékul azzal kapcsolatban, hogy a problémáik egy része elég jól kezelhető; az elmúlt években jelentős fejlődés ment végbe a személyiségzavarok kezelésének kutatása területén.

A kórelőzményi adatok szerint a szenzitív, introverzióra hajlamos, a szocializáció folyamatában az átlagtól messze elmaradó, gyermekkora óta súlyos magatartászavarokat mutató beteg első pszichiátriai hospitalizációját egyre fokozódó zárkozottság, adaptációs nehézségek, időszakos impulzív-agresszív megnyilvánulások indokolták a hetvenes évek végén, majd újabb felvételeire is hasonló okok miatt került sor.

A személyiségzavarok előfordulási aránya igen magas. A személyiségzavarban szenvedő személyek részéről tapasztalt problémák köre igen széles és változékony. Az utóbbi években egyre több adat szolgál bizonyítékul azzal kapcsolatban, hogy a problémáik egy része elég jól kezelhető. Az elmúlt években jelentős fejlődés ment végbe a személyiségzavarok kezelésének kutatása területén. Ebben az írásban Paul Moran és Marianne Hayward (2007) összegzik az utóbbi időszakban ezen a területen történt fejlődési folyamat legfontosabb összetevőit.

Dátum: 2011. 03. 12-15.
Helyszín: Vienna

A specificitás hipotézise azt feltételezi, hogy az a mód, ahogyan elkövetnek egy emberölést, együtt jár az elkövető háttérjellemzőinek egy sajátos konfigurációjával. Az első megközelítés - a közvetlen vagy direkt profilozás - azt vizsgálja, hogy mely bűnügyi helyszín kapcsolható össze az elkövető mely jellemzőivel anélkül, hogy a háttérben álló, valamilyen pszichológiai konstruktumot feltételeznénk.

Az orvostudomány hatalmas fejlődésében a dominancia a gyógyszeres kezelések irányába tolódott el. Azonban az orvos személyisége és szavai továbbra is rendkívül fontosak, különösen a pszichiátria területein. A szakintézményekben nemcsak a pszichiáter kezében van a gyógyítás lehetősége, hanem az egész személyzet és a betegtársak által létrehozott hatásokban és légkörben is.

Hogyan válhat a bűnelkövetők profilozása tudományosan megalapozott alkalmazott tudományággá? Milyen kutatási eredmények gyűltek eddig össze ezen a területen? Előző írásainkban az ún. „konzisztencia hipotézisre” vonatkozó eredményeket ismertettük An Crabbé és munkatársai (2008) átfogó cikke alapján. Jelen írásban a másik, az ún. „specificitás hipotézissel” kapcsolatos adatokat ismertetjük.

A konzisztencia hipotézis: A bűnelkövetők következetességét az agresszió típusa szerint is osztályozhatjuk. Eszerint instrumentális és expresszív jellegű aggresszióról beszélhetünk.

A rendszeresen alkoholizálók két alapvető csoportot képeznek.

A konzisztencia hipotézis: következetes-e a bűnelkövetők viselkedése a különböző helyzetekben?

A bűnelkövetők profilozása az FBI nyomán „egy technika egy egyén személyiségének és viselkedésének fő jellemzői azonosítására, ami a személy által elkövetett bűncselekmény elemzésén alapul”. Egyes szakértők szerint elsődlegesen az olyan bűneseteknél hasznos a profilozás, ahol az elkövető a bűncselekmények során ismétlődő mintákat követ illetve a potenciálisan erőszakos bűncselekmények esetében.

Mit jelent pontosan a „profilozás” kifejezés? Lehet-e bűnözők személyiségének tipikus jellemzőit, altípusait azonosítani a bűnelkövetés körülményeivel kapcsolatos adatok pszichológiai elemzésének segítségével? Vannak-e tudományosan megalapozott eredmények, amelyek alátámasztják ennek, a filmekből ismerhető módszernek a létjogosultságát?